Hitler és Sztálin is ragaszkodott a háztól házig tartó csatához, ami a második világháború egyik legpusztítóbb ostroma.

Utána még kilenc napig küzdöttek Nemesmedvesnél a szovjetek és a németek.

Politikai presztízs, nem pedig hadászati célszerűség állt az ostrom hátterében.

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom...

Hetven éve, 1945 február 11-én a kora esti órákban a Budai-várdomb déli mellékutcáit mindenhol csendben gyülekező katonák tömege töltötte meg. Szinte tapinthatóvá vált a feszültség, amint az órák mutatója egyre közelebb ért a nyolcashoz. Pontban este húsz órakor megtört a visszafojtott csend, a Városmajortól a Mechwart-térig húzódó szakaszon...

1945. február 11-én, este 8 órakor kezdődött a német–magyar csapatok kitörése a Budapestet körülzáró szovjet gyűrűből. Az eredmény katasztrofális volt: 43 ezer emberből 700 ért célba. Másnapra lényegében véget értek a harcok a város belső kerületeiben.

Egyik oldalról hősök, másikról áldozatok voltak azok a magyar és német katonák, akik Budapest ostromának legvégén, 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. A halottak száma háromszor nagyobb volt, mint a normandiai partraszálláskor. A katonák mellett sok gyerek is meghalt a Hitlerjugend tagjai és a leventék közül. Ungváry...