A Föld is egyszer bele fog pusztulni a Nap felfúvódásába.

Elliptikus burkot fedeztek fel egy haldokló csillag körül osztrák csillagászok.

Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

Először észlelte vízgőz sugarait egy űrtávcső a kisbolygóöv legnagyobb objektumán, a Ceres törpebolygón.

Soha olyan részletesen nem tanulmányozhatták még a csillagászok az infravörös égboltot, mint a közelmúltban nyugdíjazott Herschel-űrtávcsővel. A műszer felfedezései közelebb vittek a csillagkeletkezés folyamatainak megértéséhez.

Összefüggés lehet a bolygórendszereket alkotó bolygók mérete és a rendszert körülvevő üstököszóna népessége között. Kivételesen szerencsés helyzetünket a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz létezésének köszönhetjük.

Jövőre működésképtelenné válik az egyik legnagyobb űrtávcső, ám sok szakember azt szeretné, ha még ezután is hajtana némi tudományos hasznot. Ezért azt javasolják, hogy lőjék bele a Holdba.

Egy év múlva kifogy a hűtőfolyadék a Herschel-űrtávcsőből. Az abszolút nulla fok környékén üzemelő műszer olyan helyszíneket mutatott meg a Világegyetemben, ahova korábban nem sikerült bepillantani.

A látható fény után az infravörös tartományban is megcsodálhatjuk a Sas-ködöt. Ez az aktív csillagkeletkezési régió a Hubble űrtávcső 1995-ös felvételével vált ismertté, és sokan a 20. század leghíresebb asztrofotójának tartják. Most az eddig átlátszatlan, sötét felhők belsejébe pillanthatunk be.

Első alkalommal sikerült kétatomos oxigénmolekulákat azonosítani a csillagközi térben. Az anyag az Orion-ködben a fiatal csillagok sugárzásától keletkezik, amikor a csillagközi szemcsék felületéről vízmolekulák szabadulnak fel, majd lebomlanak, és az oxigénatomok összekapcsolódnak egymással.

A Szaturnusz légkörében lévő vízgőz egy része az űrből érkezik, mivel az aktív gejzírkitöréseket produkáló Enceladus holdról kilövellt anyag közel öt százaléka a gyűrűs bolygó atmoszférájába hullik. Az egzotikus jelenségre a Herschel-űrtávcső mérései mutattak rá.

Közel 600 fényév átmérőjű, hűvös gázfelhőkből álló hatalmas gyűrűt vizsgált a Herschel-űrtávcső galaxisunk centrumában. A képződmény eredete ismeretlen, és az új eredmények alapján úgy fest, hogy torzult, enyhén csavarodott az alakja.

Minden korábbinál pontosabb képet rajzoltak egy csillagközi felhő szerkezetéről a Herschel-űrtávcső infravörös megfigyelései alapján. A felhőben található, hatalmas fonalakhoz hasonló alakzatok a ritka gázanyagban fellépő hangrobbanások nyomai lehetnek.

A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös űrtávcsövek azonban "átlátnak" a sűrű anyagfelhőkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen űrtávcső az európai Herschel, amelynek első tudományos eredményeit...

A Világegyetem leghidegebb objektumait, születő csillagokat, molekulafelhőket és ősi galaxisokat tanulmányoz a csütörtökön elindult Herschel-űrtávcső. Vele együtt startolt a Planck-űrteleszkóp, amely a kozmikus háttérsugárzást vizsgálva tanulmányozza az Univerzum általános jellemzőit.