Az inkvizíció sátánizmus és istenkáromlás bűnében vétkesnek nyilvánította.

CGI és ősi leletek keltik életre a történelmet.

Az utókor önös érdekből sokszor meghamisította a történelmet. Különösen sokszor esett ennek áldozatul a katolikus egyház

A brutális és kegyetlen legendák elsöprő többsége az utókor kitalációja csupán.

Véres vallásháborúban született meg az első magyar nyelvű Biblia.

Bujálkodás és középkori narkózás állhat a boszorkányseprű háttérben.

Hiába harcolt ellene az egyház, Galilei ügyesen kijátszotta az inkvizíciót.

A híres 18. századi velencei kalandor nem egészen olyan volt, ahogy az emlékezetben él.

Több ezer ember lemészárlása, elűzetése fűződik a 15. század rettegett spanyol főinkvizítora, Tomas de Torquemada nevéhez. Az egész életét arra tette fel, hogy megvédje a „keresztény hit tisztaságát”, nem sajnálva a legdrasztikusabb módszerek bevetését sem.

Dosztojevszkij halhatatlan regényének címe, a Bűn és bűnhődés fejezi ki talán a legtömörebben azt az emberi civilizáció történetén átívelő egyetemes igényt, hogy az adott kor közösségi normáitól eltérő, és a közösség vélt vagy valós érdekeit sértő magatartás ne maradjon megtorlás nélkül: a bűn és a bűnös nyerje el méltó büntetését.

Egy mexikói pap 16. századi periratok szerint azt állította magáról, hogy képes a kontinensek közötti teleportálásra, láthatatlanná tudja tenni magát, nőket ébreszt szerelemre maga iránt, megjósolja a jövőt, fémeket változtat arannyá, sőt a pokolban is járt. Az ellene folytatott per iratait most a 16. századi új-spanyol inkvizícióról szóló...