Karbonátos ásványokat azonosítottak a Marson. A felfedezés azért fontos, mert ennek alapján nem csak savas vizes környezetek létezhettek a bolygó múltjában. Ez pedig az élet keletkezése számára az eddig feltételezettnél kedvezőbb környezeteket jelentett.

A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-űrszonda október 6-i, második Merkúr-közelítése során nyert új eredményeket. Ezek szerint az égitest felszíne homogénebb, mint az a Hold vagy a Mars esetében megfigyelhető.

A NASA közölte a Messenger-űrszonda legutóbbi Merkúr-közelítése során készült felvételek első adagját. A Naphoz legközelebbi bolygó eddig fel nem térképezett, ismeretlen oldalán furcsa, szokatlanul hosszú és világos sugársávokat azonosítottak.

Részsikert könyvelhetnek el a szakemberek a kemény marsi felszínnel való küzdelemben: a Phoenix végre sikeresen belefúrt a jégbe. Eközben a bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-szonda mérései alapján ősi, vízben elmállott ásványok felfedezését jelentették be.

A Messenger-űrszonda mérései alapján a Naphoz legközelebbi bolygó átmérője az elmúlt 4,5 milliárd évben közel 4 kilométerrel lett kisebb, ami jelentősnek mondható. A felszín mai, összetett képének kialakításában emellett a meteoritbecsapódások és a vulkanizmus játszották a főszerepet.

A Messenger-űrszonda mérései alapján a legbelső bolygó felszínének jelentős részét vulkáni kőzetek borítják, ugyanakkor láváiban meglepően kevés vas mutatkozik.

Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-űrszonda, az első leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével...

A Messenger-űrszonda mind a hét műszere tökéletesen üzemelt a Merkúrral való január 14-i, első találkozókor. Az űreszköz eddig 1213 felvételt és rengeteg mérési adatot sugárzott a Földre, és a NASA sajtótájékoztatót tartott az első részletes eredményekről.

A Messenger-űrszonda első Merkúr-közelítésének eredményeit hazai idő szerint szerdán este hozta nyilvánosságra a NASA. A sok érdekesség között az egyik leginkább meglepő felfedezés egy pókszerű alakzat a felszínen, melynek eredete ismeretlen.

A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-űrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült első színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérője is működött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.

A Merkúr mellett elhaladó Messenger-űrszonda sikeresen megörökítette a legbelső bolygó eddig ismeretlen oldalának jelentős részét.

Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.

A gyűrűs bolygó körül 2004 nyara óta keringő Cassini-űrszondának a magetoszférával, és az apró holdakkal kapcsolatos legújabb felfedezéseiből válogatunk az alábbiakban.

A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-űrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az időjárás kegyes lesz hozzánk.

A Plútó felé tartó New Horizons-űrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.

Sikeresen tesztelték a New Horizons űrszonda több műszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, valamint az Io és az Europa.