Ez a világ jelenlegi legnagyobb és legizgalmasabb tudományos vállalkozása.

Ha elkészülnek, úgy bikázhatnak be azokkal fúziós reaktort, mint korábban soha.

Százhúsz éve született Szilárd Leó, az első atommáglya megépítője.

A fúziósenergia-kutatás és az ITER magyar szerepvállalásának helyszínén járt az Origo.

Először találtak kőzettörmelékre utaló nyomokat egy kettős csillagrendszerben

Újabb előrelépést tettek az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai a tiszta energia létrehozása felé: a valaha mért legnagyobb plazmanyomást állították fel az intézet tokamak típusú magfúziós reaktorában.

Már kezd alakot ölteni a világ első olyan fúziós erőműve, amely több energiát termel majd, mint amennyit fogyaszt. A Franciaországban épülő ITER lesz az első nagy lépés azon az úton, amely 2050-től új alapokra helyezheti az áramtermelést, és az emberiség lassan elfelejtheti az üvegházhatást és az atomhulladékot.

A NASA egyik tudományos igazgatója szerint az atommag-fúzióval működő rakéták teszik lehetővé az emberiség következő nagy lépéseit az űrben.

A világ egyik legszegényebb állama, amelynek nincs elég árama az éjszakai közvilágításra, a leggazdagabb országok kutatói által is egyelőre csak áhított tudományos eredményt jelentett be. A szakértők szerint a bejelentés nem megalapozott.

A fúziós energiatermelés egyedülálló tulajdonságai miatt a jövő egyik meghatározó energiaforrása lehet, mely megoldást kínál az emberiség egyre súlyosbodó környezetszennyezési és energiagondjaira. A fúziós kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.