Az első sortűz Debrecenben volt október 23-án délután, a Pest megyei Tinnyén még december 20-án is tüntettek. A passzív ellenállás a falvakban tartott a legtovább. Interjú Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével.

70 éve hozták létre a recski és a hortobágyi kényszermunkatábort, ahova többezer magyart hurcoltak el.

Mind a mai napig tisztázatlan, hogy kik kezdték el lőni a békés tömeget a Kossuth-téren.

A Szociáldemokrata Párt erőszakos felszámolásával teljesedett ki az egypártrendszer.

A Kádár-rendszer az ÁVH több hírhedt figuráját is szalonképessé varázsolta.

A NEB 2016-ban az 1956-os forradalom elfojtásában és a megtorlásban részt vevő kommunista vezetőkről közölt adatbázist.

Százhuszonöt éve született Rákosi Mátyás, a nevével fémjelzett diktatúra kiépítője.

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás...

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint...