Méretes túlzás, hogy birodalmat buktatott volna a késői antik világban dühöngött pestis.

Több mediterrán országba dupla, vagy éppen tripla annyi migráns érkezett, mint egy éve.

Bebizonyították, hogy a mediterrán étrend meghosszabbíthatja az életet.

Tartós szárazságot okozhatnak a változások Dél-Európában.

Amerikai sereghernyó veszélyezteti a kukoricatermést Afrikában és a világon

A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni ősökkel büszkélkedő Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelőtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idősíkon mérve a végelgyengülésben szenvedő Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvőben" található.

Régen volt ilyen napunk, amikor az Etnára tapadt a szemünk és csak ámultunk, bámultunk. Fantasztikus ez a tűzhányó, amelyik felvonultatja mindazt a hátborzongató szépséget, dinamizmust és természetesen borzongást, amit egy vulkánkitörés produkálhat.

Az Adria romantikusan szép horvátországi partszakasza mágnesként vonzza a vízparti felüdülésre vágyókat. A strand kristálytisztán áttetsző és bársonyosan simogató vízébe gázolva sem árt azonban némi óvatosság. Ha nem vagyunk figyelmesek, esetenként egy-egy apró tengerlakó megkeserítheti a nyaralásunkat.

A Monarchia idején a bulvársajtóban a nyári uborkaszezon örökzöld, visszatérő híre volt a fürdőzőket ijesztgető, hétről hétre felbukkanó „fiumei cápa”. Napjainkban általános meggyőződés, hogy az amúgy is túlhalászott Adriai-tenger cápamentes területté vált. Összeállításunkban áttekintjük, hogy valójában mi is a helyzet cápaügyben a kék Adrián.

Nyárelőn egyre többen vágunk neki délnek, hogy a varázslatos hangulatú mediterráneum valamelyik szegletében töltsük a szabadságot. A mélykék és napfényben csillogó, sirályok röptét visszatükröző víztömeg olyan, mint egy izgalmas, elgondolkodtató regény; a Földközi-tenger történetének lapjai viharos múltról és nehezen elképzelhető jövőről regélnek.

Sok magyar csobban nyáron az Adriai-tengerben vagy kalandozik a varázslatos szépségű Mediterrán-medence távolabbi vidékein. Amikor azonban a sekély vízbe gázolunk, vagy a kellemesen hűsítő kobaltkék hullámok közé vetjük magunkat, nem árt, ha időnként magunk elé nézünk.

A világ népességének egytizede súlyosan megszenvedheti az éghajlat melegedésének hatásait 2100-ra, ha addig semmi sem változik. Európában a mediterrán térség van a legnagyobb veszélyben.

Már húsz centimétert emelkedett a Földközi-tenger szintje a 21. század elején. A tenger melegebb és sósabb is, mint az előző évszázadban. A szintemelkedés folyamatos gyorsulást mutat, de hogy ez a klímaváltozás kizárólagos következménye lenne, azt egyelőre nem erősítik meg a jelenséggel foglalkozó spanyol kutatók.

A Földközi-tenger medencéje körülbelül 5 millió évvel ezelőtt töltődött föl vízzel az Atlanti-óceán felől. Új eredmények alapján a hatalmas víztömeg zömének beáramlása igen rövid idő, mindössze két év alatt mehetett végbe, és drámai változásokat okozott.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk Szent Miklós legendájáról, most nézzük, hol is született és ajándékozott először a Mikulás.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk Szent Miklós legendájáról, most nézzük, hol is született és ajándékozott először a Mikulás.

A kihalás veszélye fenyegeti a Földközi-tenger vidékén élő emlősök egy hatodát, elsősorban a természetes élőhelyeik elvesztése, valamint a mezőgazdasági- és az éghajlati változások miatt.