Az 1859-es hasonló nagy erejű napkitörés ma már globális katasztrófát okozna a Földön.

Ilyen sebesség mellet kevesebb mint egy óra alatt érné el a Holdat.

Több hónap is lehet a különleges képződmények élettartama.

Okozhat-e áramellátási zavarokat a besötétedő napkorong? Miért veszélyes szabad szemmel a fogyatkozó napba nézni? Hogyan élvezhetjük biztonságosan, és milyen eszközöket ne használjunk semmiképpen a megfigyeléshez? Összeállításunkban ezekre a kérdésekre is válaszolunk.

A NASA kutatói egy rakétára szerelt, minden eddiginél érzékenyebb távcsővel sok évtizedes rejtélyt oldottak meg. Megfigyeléseikkel bizonyítékot találtak arra, hogyan tudja a Nap hatezer fokos felszíne a fölötte lévő gázt egymillió fokosra forrósítani.

Színes festményekre hasonlítanak azok az új képek, amelyek a Nap légköri hőmérsékletváltozásait mutatják. A vizsgálatok alapján a Nap felszínén miniatűr robbanások zajlanak, amelyek gyorsan felfűtik az egyes részeket.

Hatalmas tornádókat fedeztek fel a Napon. Az 1500 kilométeres alakzatokból egyszerre tízezer is létezhet, és ezek pumpálják az energiát az egymillió fokos napkoronába.

Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a napszél a csillagból. Segítségével könnyebben lehet majd előrejelezni a naptevékenység földi hatásait is.

Korábban soha nem látott alakzatokat fedeztek fel a Nap légkörében. Az oszlopok formájában felfelé nyúló alakzatok óriási anyagáramlási cellák lehetnek. Eredetük egyelőre ismeretlen, de feltehetőleg befolyásolják a napszelet, és így végső soron a földi környezetre is hatással lehetnek.

A Föld átmérőjénél is hosszabb mágneses erővonalak alkottak érdekes formát a Nap felszíne felett néhány napja. Csillagunk forró légkörében egy mosolygó emberi arcot rajzolt ki az izzó anyag.