A Mohácsnál elesett II. Lajos és Mária királyné házassága igazi szerelmi románc volt.

A legújabb kutatások szerint mégsem Tomori Pál érsek mégsem bűnös. De akkor ki volt a felelős?

A Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt.

Akárcsak Szondi György és vitézei, Szabács védői is az utolsó emberig kitartottak Szulejmán seregével szemben.

Kegyelet nélkül dobálták a tömegsírba az ütközetben meghalt keresztény hősöket.

Először török hódítók fosztogatták a királyi kriptát, aztán zsoldosok tették befejezetté a pusztítást. Most remény van arra, hogy Mátyás király csontjait azonosítani lehessen.

Négyszáznyolcvan temették el Szapolyai Jánost, vele a középkori Magyar Királyságot is.

Új tömegsírokat is találhatnak az elkövetkező években, még a csata 500. évfordulója előtt.

A simontornyai várnak a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt is volt katonai szerepe hol magyar, hol osztrák kézen.

1552. július 9-én halt hősi halált Drégely várkapitánya. Egy rendkívüli ember harca a törökök ellen.

Cselszövések miatt menekülnie kellett, Szulejmán szultán viszont nagyon kedvelte.

A vár visszafoglalásánál építették a keresztény hadak, egy hadmérnök térképei vezették nyomra a kutatókat.

Egy magyar előőrs rajtaütésével 1552-ben ezen a napon vette kezdetét Eger legendává lett ostroma.

A mohácsi csatatér jelenlegi kutatása sok mindenben átírhatja a történelemkönyveket.

Ezzel előkerült az oszmán sírkomplexum legutolsó darabja is.

Szapolyai János magányos és tragikus hősként az ország árulója bélyeget kapta.

Bizonyosnak tekinthető, hogy nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték.

A történeti tájrekonstrukció teljesen mást mutat, mint az eddigi elképzelések.

A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek...