Az ország ismeretlen csodái, ahogy olvasóink látják

Végéhez közelít Csillagtúra játékunk első része,. Az első forduló nyerteseinek sorrendjében már aligha lesz változás, és megvan az olvasóink által javasolt hét újabb természeti szépség. A több száz jelölt közül most néhány ismeretlen gyöngyszemet mutatunk be olvasóink fotói segítségével a tarcali bányatótól a Cuha-szurdokig.  

Már csak egy nap van hátra Csillagtúra játékunk első köréből. Az első forduló nyerteseit kedden hirdetjük ki. Korábbi cikkünkben bemutattuk azokat a magyarországi természeti látnivalókat, amelyeket olvasóink a legnagyobb számban javasoltak az ország természeti csodái közé.

Az alábbi összeállításba olvasóink által beküldött fotók és helyszínek közül válogattuk ki azokat, amelyek nem vesznek ugyan részt Csillagtúra játékunk második körében, de mindenképpen érdemesnek találtuk arra, hogy bemutassuk.

Pottyondi Péter - Szigetköz

A Szigetköz a győri medencének a Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája. Magyarország legnagyobb szigete, melynek területe: 375 négyzetkilométer. A lejtési viszonyok alapján két részre, a Felső és Alsó Szigetközre osztható fel.

Faragó Arnold - Hegyköz

A Hegyköz tájegység Észak-Magyarországon, a Zemplén-hegységben, Sátoraljaújhely közelében, mintegy 400-700 méter magas hegyekkel az ország legészakibb kistája. Ide esnek a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területei. Sok itt a patakok szelte völgy (Kemence-patak, Komlóska-patak, Ördög-völgy). A vidéket jórészt irtásfalvak alkotják, központja Pálháza

Répási Márta - Tarcali bányató

A Tarcal által lefedett terület ősrégi település, a világörökség része, büszkesége a bányató és a kilátó. A község a Tokaj Nagy Kopasz-hegy nyugati lábánál fekszik, része a Tokaj-Bodrogzug Természetvédelmi Körzet, Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi területnek. A közel kúp alakú, oldalát mély völgyekkel, nyergekkel nyúlványokra, oldalcsúcsokra és gerincekre tagolt hegy, valamint a vadvizekkel, holtágakkal, mesterséges csatornákkal és természetes vízfolyásokkal sűrűn behálózott síkság a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett területei.

Hegedűs Éva - Medves-fennsík

A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb, 13 négyzetkilométer kiterjedésű bazaltplatója, melyből bazaltcsúcsok emelkednek ki. A fennsík legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres magasságot. A magyar területre mintegy 8 négyzetkilométer esik, a fennsík nagyobb része Szlovákiához tartozik.

Nagyné Puskás Melinda - Cuha-szurdok

Zirc városától északra találhatók a Cuha-patak által mészkősziklákba vájt, festői szépségű, vadregényes szurdokvölgyek. A Cuha-völgy első szakasza Zirc és Porva-Csesznek vasútállomás között kanyarog, itt még szelídebb hegyoldalak mélyén, majd az állomást elhagyva ér be a patak a középső szurdokvölgybe, ahol már helyenként sziklák, sziklafalak között kanyarog. A völgyben vezető vasútvonalat itt több helyen alagutakkal, viaduktokkal, magas töltésekkel kellett kiegészíteni. A völgy alján vezető szekérút emellett több helyen a patak vizét keresztezi, és így ér Vinye településre, ahol a völgy jelentősen kiszélesedik. Vinyétől több kilométerre található az alsó Cuha-szurdok. Ez jóval keskenyebb és sziklásabb völgy, helyenként gyalog is csak nehezen járható.

Szabó András - Bajóti Öregkő

Esztergom megyében Nyergesújfalu vasúti állomásából egy óra járásnyira Bajót község fölött keletre emelkedik a Gercse-hegység egyik külön álló szép fekvésű hegye, a 374 méter magas Öregkő, amelynek éles gerincvonulata észak déli irányú. A hegy egy, a Gerecsében gyakori jelenség, a mészkőrétegek felszínre törésének szép példája. Az Öregkőn áthalad az Országos Kék Túra útvonal, így népszerű túracélpont is egyben.

Merényi Miklós - Pákozdi ingókövek

A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket. A pákozdi ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő.