Miértek és megoldások szorulás esetén

2010.11.12. 16:09

Egy tizenkét ország bevonásával készített korábbi felmérés szerint az emberek jelentős része székrekedés esetén a lehetséges okok közül elsőként rostszegény étkezésre és mozgáshiányra gyanakszik, kúraként pedig legtöbbeknek a megnövelt folyadék- és rostbevitel jut eszébe először. Sokan hajlamosak önmagukat, helytelen életmódjukat hibáztatni, ha gondjuk adódik a székletürítéssel.

A rostszegény étrend nem okoz feltétlenül székrekedést, a rostok fokozott bevitele pedig mindössze húsz százalékban jelent segítséget - derült ki gasztroenterológusoknak az elmúlt években végzett felméréséből. A vizsgálatok eredménye szerint betegség vagy túlzásba vitt diéta okán kialakult kórosan kevés széklet ellen eredményes a rostbevitel, de normális mennyiségű széklet elakadásakor a rost nem befolyásolja a vastagbél ürítésének mértékét. A kutatás során az is kiderült, hogy sok székrekedésben szenvedő betegben a rostbevitel súlyosbította a tüneteket.

Hamis kép

A rostokkal kapcsolatos tévhit azonban nem az egyetlen, amely az évek során az intim téma körül kialakult, még a székrekedés kritériumaival sincs mindenki tisztában. Orvosi értelemben akkor beszélhetünk e betegségről, ha egy éven belül tizenkét héten keresztül kettő vagy több teljesül az alábbi tünetekből.

Heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán székletürítés, a székletürítés több mint egynegyedében erőlködni kell a kiürítéshez és/vagy kemény széklet ürül és/vagy elégtelen kiürítés érzete marad fenn és/vagy a széklet elakadását érzi a páciens a végbél valamely szakaszán és/vagy kézzel kell segíteni a széklet távozását, illetve ha hashajtó nélkül nincs laza széklet.

De vajon mi vezethet székrekedéses állapothoz, és melyek azok a rostszegény étrendet okoló téveszméhez hasonló hamis nézetek, melyek miatt sokszor hatástalan terápiát választunk? A felmérés azt az általánosan elterjedt nézetet is cáfolja, hogy a kevés folyadékbevitel székrekedést okoz, tehát a folyadékfogyasztás növelése változtat a helyzeten. Igaz, hogy a folyadékcsökkentés hatására a széklet tömege is csökken, ám a széklet áthaladási ideje (tranzitidő) nem nyúlik meg, a folyadékbevitel növelésével pedig nem nő a széklet tömege. Viszont a kóros mértékű folyadékhiány, vagyis ha valaki kiszáradást megközelítő állapotot ér el, valóban okozhat ilyen problémát.

Egészséges embereknél a mozgásszegény életmód a leggyakoribb jelenség, amely székrekedésre hajlamosíthat. Ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek szerint tolókocsiban élőknél hétszer, segítséggel járóknál (mankó, járókeret) négyszer gyakrabban alakul ki székrekedés, mint a teljes mozgási képességgel rendelkező embereknél.

Van némi alapja annak a tézisnek, miszerint a székletürítéssel kapcsolatos problémáknak közük lehet a hormonok működéséhez is. Nőkben gyakoribb a székrekedés, és a menstruációs ciklus alatt megváltozik a béltartalom mozgásának gyorsasága, a tüszőérés fázisában ugyanis gyorsabban mozog a béltartalom, a menzesz első napjaiban pedig sok nő szenved hasmenéstől. Csökkent pajzsmirigyműködés mellett is gyakoribb a székrekedés előfordulása.

Valós okok

A betegség leggyakoribb okai valójában a helytelen táplálkozás, a kevés mozgással járó ülő életmód, a túlzott stressz és a rendszertelen étkezés, a székelési inger elfojtása, bizonyos gyógyszerek alkalmazása (például egyes antidepresszánsok), változás a megszokott életvitelhez képest, valamint egyes betegségek (például esetenként a cukorbetegség).

Székrekedése egyébként bárkinek lehet, ám a különböző korosztályoknál más-más gyanú merülhet fel az ilyen panaszok esetén. Gyermekeknél normális esetben nincs ilyen probléma, ezért ha egy nagyon fiatal szervezet produkálja a tüneteket, orvoshoz kell fordulni, hogy megtalálják a székletürítés nehézségeinek okát. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenképpen nagy a baj, de egy gyereknél érdemes odafigyelni az ilyen tünetekre és szakemberre bízni a megfelelő terápia kiválasztását.

Ifjú korban már gyakoribb a székrekedés. Lelki problémák, megváltozott életvitel, kollégiumi, a megszokottnál rosszabb higiéniás körülmények is okai lehetnek, ahogyan felnőtt korban is szenvedhetünk könnyen orvosolható, külső hatások miatt a betegségben. Az idős emberek vannak a leginkább kitéve ennek a szenvedésnek, hiszen a mozgásszegény életmód - mint cikkünkből kiderült - felelős lehet ezért az állapotért. Az idős kor egyébként is egyre több egészségügyi problémával jár, így a székrekedés társuló betegségként, tünetként, vagy gyógyszer-mellékhatásként is többször előfordulhat.

Gyógyítás

A szorulásos állapot orvoslása lépcsőzetes módon zajlik. Először a nem gyógyszeres terápia alkalmazható, tehát amennyiben a páciens tudja, hogy szokatlanul keveset mozog, vagy például változtatott a székletürítéssel kapcsolatos szokásain (hol, mikor), akkor megpróbálhat elhatározással javítani helyzetén. Amennyiben a székrekedés nem ilyen okokból fakad, vagy nem múlik el, gyógyszeres terápia alkalmazható.

Amennyiben a székrekedés nem múlik el egyféle hashajtó hatására, úgy orvosi javallatra kombinált gyógyszeres terápiát, vagy szakszerű ellátás keretében például beöntést kaphat a páciens. Amennyiben a patikus által ajánlott szerek nem segítenek és a cikkben felsorolt kritériumok szerint még mindig e betegséggel küszködünk, forduljunk háziorvosunkhoz, vagy keressünk egy szakorvost.



 

KAPCSOLÓDÓ CIKK