Röviden a leggyakoribb végbélproblémákról

2010.11.12. 16:11

A végbél problémái igen gyakoriak: élete folyamán szinte mindenkivel előfordul, hogy viszketést, fájdalmat vagy vérzést tapasztal a végbéltájékon. Ezek általában jelentéktelen gondok, amelyek rendszerint maguktól, illetve esetleges otthoni kezelésre elmúlnak.

A végbéltájéki viszketés nem szokott komoly betegségre utalni. A végbéltájék ilyenkor kipirosodhat, a környéki bőr a vakarástól megvastagodhat, illetve kifehéredhet. A viszketés okait leggyakrabban az alábbiak között kell keresnünk:

  • A végbélnyílás környékének nem megfelelő tisztítása székletürítést követően. A végbélnyílás bőrének hajlataiban megrekedő székletdarabkák viszkető, kellemetlen érzést okozhatnak.
  • Olyan gyógyszerek - például antibiotikumok - szedése, amelyek hasmenést vagy székrekedést okoznak.
  • A végbélnyílás túl forró vízzel vagy túl durva szappannal történő tisztítása. A nyílás környéke normális körülmények között a faggyútermeléstől olajos, ami védettséget nyújt a székletürítés okozta bőrirritációval szemben. A túlzásba vitt tisztálkodással, öblítéssel a védőréteget eltávolíthatjuk, s ezzel beindulhat a viszketés és vakaródzás nehezen megfékezhető ördögi köre.
  • Illatanyagokat (pl. benzokaint) tartalmazó, ezért potenciálisan allergiakeltő WC-papír, szappan, kenőcsök használata.
  • Általános bőrszárazság, amely a testfelület egészére kiterjed. Ez a probléma idősebb korban jelentkezik gyakrabban.
  • A végbél alsó szakaszán és a végbélnyílás környékén tágult vénák, orvosi szóval hemorrhoidok kialakulása. A tágult vénák képződését okozhatja akár a székrekedéssel járó erőltetett székletürítés, akár a hasmenéssel járó fokozott megterhelés. Ezek megjelenhetnek továbbá a terhesség második-harmadik trimeszterében is, amikor emelkedik a kismedencei vénákra nehezedő nyomás; állapotukat a szülés, a kitoláskori erőlködés tovább ronthatja.
  • A végbél vagy a vastagbél fertőzése vírusok (pl. a szeméremtájéki szemölcsöket is okozó emberi papillómavírusok, vagyis a HPV-k), baktériumok, bélgiliszták (elsősorban az Enterobius vermicularis, a "cérnagiliszta"), rühatkák, egysejtű és fonalas gombák, valamint egyéb élősködők által. Gyermekekben a végbélviszketés leggyakoribb okozói a bélgiliszták.
  • Egyes táplálékok és étrendkiegészítők, úgymint a kávé, tea, kóla, szeszes italok, csokoládé, paradicsom, fűszeres-csípős ételek, illetve nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása.

A legnyilvánvalóbb okok közé sorolható a hasmenés, a székrekedés, valamint a fentiekben említett viszketés-vakaródzás elfajulása. Ezekben az esetekben a kiváltó ok elmúltával várhatóan a fájdalom is alábbhagy. Ritkább, hogy a fájdalom az alábbi okok valamelyikének tulajdonítható:

  • Kitágult, fájdalmas vénák (hemorrhoidok; lásd az előző oldalon).
  • A végbél szerkezeti rendellenességei, úgymint az erőltetett székletürítés során vagy a záróizmok túlterhelése miatt kialakuló hosszanti hasadék, seb a végbél nyálkahártyáján, amely a záróizomzattól indulva fölfelé húzódik (orvosi nevén analis fissura); a végbél üregéből a végbélnyílás helyett a környéki bőrön át a szabadba vezető rendellenes járat, sipoly, amely kialakulhat végbélműtétet követően, végbélkörnyéki tályog miatt, vagy vastagbél-betegség szövődményeképpen (orvosi nevén analis fistula), és a végbél szöveteinek kitűrődése a végbélnyíláson keresztül, vagyis közönséges néven aranyér (ritkábban a végbél fölötti bélszakasz is beékelődhet a végbélbe, kitűrődés nélkül).
  • Fertőzések, például nemi úton terjedő betegségek, prosztatafertőzés, tályog, vagy a farpofák között, azok felső találkozásánál található, bőrrel bélelt vakzsákszerű zárvány, orvosi nevén a pilonidalis ciszta befertőződése - ez fiúkban, fiatal férfiakban gyakori, olykor már születéskor, olykor csak tizenéves-korai huszonéves korban észlelt rendellenesség:. Panaszt nem okoz, amíg be nem fertőződik; a fertőzés fájdalommal, lázzal járhat, a cisztából vér, genny ürülhet.
  • Idegentest bejutása, anális közösülés, erőszakos behatolás okozta sérülések.
  • Végbélfájdalom társulhat különféle betegségekhez is, például májzsugorhoz, amely a végbélfali vénás rendszer nyomásnövekedését okozza; cukorbetegséghez; limfómához (a daganatos sejtszaporulat beszűrheti a bélfalat); illetve a krónikus gyulladásos bélbetegségekhez, így például a Crohn-betegséghez.
  • A végbél, a prosztata, a környéki bőr rosszindulatú daganatai.
  • Korábbi kezelés, orvosi beavatkozás, például a végbél vagy a medencetájék műtétei, sugárkezelése.
  • Végbélgörcs: múlékony, csupán másodpercekig-percekig tartó, ám éles végbélfájdalom, melynek oka ismeretlen.

Vérzések a végbéltájékon

A végbél, végbélnyílás csekély mértékű vérzése sokakban előfordul. A végbél hasmenésből vagy székrekedésből eredő irritációja, egy kisebb méretű tágult véna vagy a végbél nyálkahártyáján található seb mind járhat olyan vérzéssel, amely kis mennyiségű, élénkvörös vért hagy a széklet felületén vagy a WC-papíron (a tágult vénák és a végbél nyálkahártyájának sebei leggyakrabban a székrekedés miatti erőlködés nyomán alakulnak ki). A vérzésnek ez a formája fájdalmat okozhat székelés közben, de nem olyan bőséges, hogy véresre festené a WC-csésze vizét. Ha az ürített vér valóban csekély mennyiségű, és a vérzés a hasmenés vagy székrekedés rendeződésével együtt megszűnik, akkor aggodalomra nincs ok, és a házi kezelés elégséges.

Vérzés az emésztőcsatorna bármely szakaszán felléphet. A felsőbb szakaszokról eredő vér megemésztődik, ahogy végighalad a tápcsatornán: minél hosszabb utat jár be, minél tovább időzik az emésztőtraktusban, annál kevésbé hasonlít a vérre, mire kiér. A gyomorvérzésből származó vér például fekete, szurokszerű székletet eredményez. Csak ha gyorsan halad át az emésztőcsatornán, vagy a végbél közelében ered, akkor lesz az ürülő vér vörös vagy sötétvörös.