A 2010-2011-es influenzaszezonban a várandós nőket tekintik a leginkább veszélyeztetett csoportnak az Állami Tisztifőorvosi és Népegészségügyi Szolgálat munkatársai. Dr. Oroszi Beatrix, a tisztifőorvos tanácsadója az [origo]-nak elmondta, hogy idén azok a nők is térítésmentesen juthatnak a háromkomponensű vakcinához, akik az influenzaszezonra tervezik várandósságukat. A szakértő javasolta, hogy a kismamák minél előbb adassák be maguknak az oltást, amely október közepétől, illetve legkésőbb novembertől lesz elérhető.

A várandós nők idén azért váltak kiemelt célcsoporttá, mert a H1N1 pandémiás (azaz világjárványt okozó) vírustörzse az elmúlt influenzaszezonban őket érintette a legsúlyosabban. A kismamák szervezete természetes módon legyengített állapotban van, hogy immunrendszerük ne pusztítsa el a magzatot, amely az apai gének miatt félig "idegen testnek" számít. Emiatt azonban jobban ki vannak téve a vírusoknak, s ezért nagyon fontos, hogy beoltsák őket. A tavalyi, szomorú tapasztalatok sajnos valóban igazolták a védőoltás jelentőségét: több várandós kismama is kórházba került a vírustól kialakult szövődmények miatt, és többen meg is haltak.

"A kismamáknak mindezek miatt minél előbb javasolt a Fluval AB elnevezésű, háromkomponensű védőoltás beadása, amely várhatóan október közepétől vagy november elejétől lesz elérhető a háziorvosoknál" - mondta az [origo]-nak dr. Oroszi Beatrix, a tisztifőorvos tanácsadója. Természetesen, ha egy kismama nem szeretne novemberig várni, akkor az egykomponensű, kizárólag a H1N1 ellen védő vakcinát (Fluval P) is beadathatja magának. A hivatalos ajánlás azonban a háromkomponensű oltásra vonatkozik, hiszen ez az idei másik két influenzavírus ellen is véd. A két utóbbi vírustörzzsel (influenza A H3N2 és az influenza B típusának egyik változata) való fertőződés szintén nem tesz jót a magzatnak, az influenzával esetenként együtt járó magas láz miatt.

A szezonális influenzavírusok a magzat mellkasában esetleg megjelenő és a betegség lezajlása után magától felszívódó folyadékgyülemen kívül nem okoznak semmiféle fejlődési rendellenességet. Annál inkább problémát jelent viszont a lázas állapot, amely a terhesség korai szakaszában fejlődési rendellenességet, később pedig koraszülést és vetélést okozhat - mondta az [origo]-nak dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum szakmai vezetője.

Várandósan kevésbé működik a sejtes immunitás

Régóta ismert, hogy a várandós nőknél a sejtes immunvédelem kisebb hatásfokkal működik, ezért a vírusfertőzések is súlyosabb lefolyásúak lehetnek: ezt támasztja alá a Lancet című rangos orvosi folyóiratban 2009 augusztusában megjelent tanulmány is, amelyben 34 olyan terhes nő esetét követték nyomon, akiknél tavaly áprilisban és májusban diagnosztizálták a H1N1 fertőzést. Közülük 11-en szorultak folyamatos kórházi megfigyelésre, hatan pedig belehaltak a fertőzésbe.

Természetesen az is ugyanúgy előfordulhat, hogy egy kismama különösebb problémák nélkül átvészeli a H1N1 fertőzést, emellett magzata sem károsodik, de mint mindig, itt is a megelőzés a legfontosabb. Természetesen az a legjobb, ha terhesen eleve el sem kapjuk sem a pandémiás, sem pedig a szezonális influenzavírus-törzseket. Az oltásokat követően a kismama szervezetében kialakul a védettség. Ez nagyjából 10-12 napot vesz igénybe a vakcina beadását követően.

A vírusfertőzésekkel szembeni védekezésre megvannak a már sokszor leírt módszerek is. Kerüljük a tömeget, az idegenekkel történő szoros érintkezéseket, valamint tartsuk be az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézmosásra és a köhögés-tüsszentés etikettre. A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Lehetőleg ne textilzsebkendőbe vagy a kezünkbe tüsszentsünk: ehelyett használjunk papírzsebkendőt, amelyet utána a szemetesbe dobunk. "Ezek a tanácsok még akkor is javasoltak, ha valaki felveszi az oltást" - mondta az [origo]-nak korábban dr. Ludwig Endre, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórházának osztályvezető főorvosa és tudományos igazgatója.

Az influenzavakcina a születés után is védi a babát

A vakcina a magzat kihordása alatt folyamatosan védi az anyát és a születendő gyermeket. Sőt, az oltás nemcsak a terhesség alatt óvja a magzatot, hanem a születést követő időszakban is: egy új amerikai kutatás szerint kisebb eséllyel kerültek kórházba azok a csecsemők, akiknek anyját még várandósan beoltották a szezonális influenza ellen. A kutatást olyan amerikai őslakosok körében végezték, akiknél a gyermekek az átlagos népességnél nagyobb arányban kaptak el súlyos légzőszervi fertőzéseket.

A vizsgálatban három korábbi influenzaszezonban követték nyomon az anyákat és gyermekeiket. Kiderült, hogy a beoltott anyák csecsemői a születésüket követő influenzaszezonban 41%-kal kisebb eséllyel lettek influenzásak, mint azok a babák, akiknek anyja nem kapott influenza elleni védőoltást. További eredmény, hogy a beoltott anyák újszülöttjeinek vérében magasabb volt az influenzavírusok elleni antitestek aránya a születéskor, sőt még két- és háromhónapos korukban is - írja a JAMA egyik folyóiratában megjelent tanulmány.

* * *

A családtervezéstől a baba megszületéséig

A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője vezeti végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok hamis tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon.

Aki viszont végigolvassa a könyvet, nem marad tanácstalan a babavárás alatti történésekkel kapcsolatban. A szuleteskonyv.hu honlapon további információk és néhány könyvfejezet is olvasható, és ugyanitt meg is rendelhető a könyv.

(Hirdetés)