Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is

Vágólapra másolva!
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Vágólapra másolva!

Az amerikai Northwestern Egyetem kutatóinak új eljárása a szájüregből vett sejtek mikroszkópos vizsgálatával határozza meg, hogy kik tartoznak a tüdőrák szempontjából a legmagasabb kockázatú csoportba. Ismert, hogy a tüdőrák leginkább a dohányosokat fenyegeti - a tüdődaganatok 90%-a a dohányzás miatt alakul ki -, de ebben a csoportban sem egyforma eséllyel alakul ki betegség. A rákkockázatot ugyanis nemcsak az életmódbeli tényezők, hanem a genetikai faktorok is befolyásolják: korábban például kimutatták, hogy ha egy dohányos két példányban hordoz egy bizonyos génváltozatot, akkor akár 80%-kal is megnövekedhet a tüdőrák kialakulásának esélye.

Mivel jelenleg sehol a világon nincs népességszintű szűrővizsgálat a tüdőrák korai felismerésére, fontos lenne egy olyan teszt bevezetése, amely olcsó, egyszerűen alkalmazható, és hatékonyan el tudná különíteni a magas, illetve alacsonyabb rákkockázattal jellemezhető személyeket. A tüdőszűréssel ugyan felismerhető a tüdődaganat egy része, de általában nem a korai, még jól kezelhető fázisban, hanem csak akkor, amikor már a sebészeti beavatkozás sem feltétlenül garantálja a gyógyulást. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy sokan egyáltalán nem járnak még tüdőszűrésre sem. A mellkasröntgen azonban semmiképp nem tekinthető korai, megbízható diagnosztikai vizsgálatnak.

A daganatkeletkezés legkorábbi jelei is láthatóvá válnak

Ezen a helyzeten változtathatna a Hemant K. Roy és munkatársai által kifejlesztett új eljárás. Ebben azt a korábbi felfedezést használják ki, hogy a daganat kialakulása során megváltoznak a rákos sejtek mellett lévő sejtek is, és ezek a változások megfigyelhetők (részletesen lásd keretes írásunkban). Tulajdonképpen a szomszédos sejtek "buktatják le" a rákos sejteket.

A teszt hatékonyságát ugyan még további, nagyobb klinikai vizsgálatoknak kell majd igazolnia, de az eddigi eredmények igen biztatóak. A kutatók a Cancer Research című folyóiratban számolnak be vizsgálatukról, amelyben összesen 135-en vettek részt. 63-an dohányosnál már kialakult a tüdőrák, 37 dohányosnál pedig még nem, de náluk jelen volt egy másik légzőszervi betegség, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). 13 további dohányosnál sem a tüdőrák, sem a COPD nem volt jelen, 22-en pedig egyáltalán nem dohányoztak. A három kontrollcsoportba azok tartoztak, akiknél még nem alakult ki tüdődaganat.

A teszt - amellyel a szájüregből vett sejteket vizsgálták - egyformán érzékenynek bizonyult a tüdőrák összes stádiumára, beleértve a még korai fázisban lévő, jól gyógyítható daganatokat is. A sejtfelépítésben mutatkozó eltérések alapján akár 80%-os pontossággal is meg lehetett mondani, hogy kinél volt jelen a tüdőrák, és kinél nem - olvasható az egyetem sajtóanyagában.

A tesztet arra lehetne használni a jövőben, hogy korán megmondják, kinek lenne szüksége még alaposabb tüdőráktesztre ahhoz, hogy időben el lehessen elkezdeni a kezelést. Előzetes tesztről van tehát szó, amellyel kiválogatnák azokat, akik a legmagasabb kockázati csoportba tartoznak. Náluk - amennyiben felmerült a tüdőrák jelenlétének lehetősége - komputertomográfiás (CT) vizsgálattal vagy hörgőtükrözéssel (bronchoszkópia) lehetne még megbízhatóbban megállapítani, hogy kialakult-e már a daganat, és ha igen, milyen stádiumban van.

"A teszt bevezetése paradigmaváltást hozhatna a tüdőrákdiagnosztikában, ebben az esetben ugyanis nincs szükség a tüdőszövetből vett mintára ahhoz, hogy azonosítsuk a tumor jelenlétét. Az eljárás nem igényel a szervezetbe történő komolyabb beavatkozást, vagyis nem invazív - mindössze egy sejtmintavételre van szükség a szájüregből, ami egyszerűen kivitelezhető" - mondta Vadim Backman, a mikroszkópos eljárás kifejlesztője.

A részleges hullámspektroszkópiás mikroszkópiának (Partial Wave Spectroscopic Microscopy; PWS) nevezett eljárás egy olyan optikai módszer, amelyben akár a 20 nanométeres mérettartományban is vizsgálni lehet a sejtek külső jellegzetességeit. (A nanométer a méter egymilliárdod részének, vagyis 10-9 méternek felel meg: ez körülbelül 10 darab, egymás mellett lévő hidrogénatom szélességét jelenti.)

A nanométeres mérettartományban azért érdemes megvizsgálni a sejteket, mert ismert, hogy a rosszindulatú, vagy hamarosan rosszindulatúvá fajuló ráksejtek mellett elhelyezkedő sejtek is változásokon mennek keresztül. Ezek a sejtek a hagyományos mikroszkópos eljárásokkal vizsgálva teljesen normálisnak tűnnek, holott már ott vannak azok a jelek, amelyek a mellettük hamarosan megjelenő, vagy már jelenlévő daganatra utalnak. Éppen ezeket a jeleket mutatja ki a PWS-mikroszkópia: a sejt nanométeres eltéréseit vizsgálva nagy pontossággal lehetett meghatározni a rákkeletkezés (karcinogenezis) legkorábbi jeleit.


Magyarországon is a tüdőrák a vezető daganatos halálok



A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, egyben a rákos halálozás legfőbb oka. A járványok terjedését ellenőrző amerikai intézet, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) legutóbbi, 2006-os statisztikái szerint a tüdőrák az USA-ban több halálesetért volt felelős, mint az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák együttvéve.

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2001-ben 5741 férfi és 2161 nő halt meg tüdődaganat következtében Magyarországon, ami az összes rákos halálozás 23,7%-ának felelt meg - írja a Daganatok.hu betegtájékoztató portál. Ez a férfi populációban akkor 30,5%-ot, a nőiben pedig 14,9%-ot jelentett. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2008-as adatai szerint a hazai légcső-, tüdő- és hörgőrák-halálozás összesen 8330 személyt (5597 férfi és 2733 nő) érintett. Látható, hogy a 2001 óta eltelt hét évben szinte semmit sem változtak a számok: a tüdőrák még mindig a leggyakoribb daganatos halálok, a dohányzás ellen indított egyre intenzívebb küzdelem ellenére. A leggyakoribb ráktípus 2008-ban is a tüdőrák maradt.

További elszomorító adat, hogy Európában az utóbbi években Magyarország állt az élen a tüdőrák miatti halálozást tekintve. Egy új európai elemzés az 1990-1994 és a 2000-2004 közötti időszak halálozási adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy hat éve a magyar férfiaknál következett be a legtöbb haláleset tüdőrák miatt. Ez 100 000 főre vetítve átlagosan 255,2 halálesetet jelentett 2004-ben, a nőknél pedig átlagosan 131,5 halálesetet (a magyar nők ezzel a második helyre kerültek Európában).

A Daganatok.hu összeállításában további információk olvashatók a betegség kialakulásáról, diagnosztikájáról és kezeléséről.