Rákellenes port mutattak be az Egyesült Államokban

A sugárkezelésnél vagy a műtéti beavatkozásnál jóval kíméletesebb kezelés lehet a jövőben a tüdőrák ellen az a belélegezhető, száraz por, amelyet a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség éves világkongresszusán mutattak be az egyesült államokbeli New Orleansban.

A tüdőrák kezelése során a legtöbb beteg többféle, hetekig-hónapokig tartó gyógymódban részesül: leggyakoribb a sugár- és a kemoterápia, valamint a műtéti beavatkozás. A kutatók folyamatosan keresik az új ellenszereket, és az egyes gyógyszerek különféle beadási formáinak hatékonyságát is vizsgálják.

Az amerikai Alberta Egyetem Raimar Löbenberg vezette kutatócsoportja a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség éves világkongresszusán egy olyan kísérletről számolt be, amely során egy kemoterápiás gyógyszer hatóanyagát kapszulázták nanorészecskékbe, így az száraz, porszerű formában belélegezhetővé vált.

Az egérkísérletekben a beszippantható por hatékonyabb volt a daganatokkal szemben, mint az intravénás injekcióval vagy tápoldat formájában a szervezetbe juttatott nanorészecskék. A belélegezhető hatóanyaggal kezelt egerek 80 százaléka ugyanis megélte a kezelés utáni 90. napot, több mint 70 százalékuk pedig még a 140. napot is. Ezzel szemben az intravénás injekciót, illetve oldatot kapott állatok közül az 50. napra már minden egyed elpusztult. A belélegezhető porral való kezelés ráadásul hatékonyabban csökkentette a tüdődaganatok számát és méretét is, mint az injekció.

A tüdőrák világszerte az egyik leggyakoribb daganattípus: az USA-ban évente többen halnak meg benne, mint emlő-, prosztata- és vastagbéldaganatban összesen. Magyarországon szintén ez a legtöbb áldozatot szedő rák: évente körülbelül 7500-an hunynak el a betegség következtében. Ezzel az adattal a nemzetközi statisztikákban is az élen állunk: a tüdőrákban elhalálozott férfiak aránya Európán belül nálunk a legmagasabb, a nők ugyanebben az összehasonlításban Dánia után a másodikak. A nagy halálozási arány a késői felismeréssel magyarázható: korai tünetek hiányában a legtöbb beteg már csak a kór előrehaladott fázisában kerül szakember elé.

A legfőbb rizikófaktor a dohányzás

A tüdőtumorok 85 százaléka az aktív, 3-5 százaléka pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe. De kialakulásuk függ génállományunktól is: egyes génváltozatok növelik a hajlamot. Ezen túl bizonyos kémiai anyagok (radongáz, urán, azbeszt, arzénvegyületek) is elősegítik a daganatok kialakulását. Ötven évvel ezelőtt fehér hollónak számított a 40 év alatti tüdőrákos, az elmúlt 15 évben már nem az. Ráadásul fiatalok körében gyorsabb és agresszívabb a betegség lefolyása.