Hatékony, kevéssé ismert antioxidáns van a répában

2010.11.24. 9:04

Újabb vizsgálat támasztja alá, hogy a répában is megtalálható karotinok nem csak szemünk egészségét védi, hanem a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkentik.

A karotinfélék a természetben széles körben előforduló színanyagok. Nagy mennyiségben megtalálhatók többek között a narancssárga (narancs, répa, sütőtök, édesburgonya) és a sötétzöld (brokkoli, zöldbab, zöldborsó, spenót, kelbimbó) zöldségekben-gyümölcsökben. Fő előnyük antioxidáns hatásuk, azaz a szabadgyökökkel szembeni védelem.

A szabadgyökök szerepe szervezetünkben elsősorban az, hogy részt vesznek káros mikroorganizmusok elleni védekezésben. Tevékenységüket egy védelmi rendszer kontrollálja. Ha ez a kontrolláló rendszer zavart szenved, a szabadgyökök elszaporodása károsan befolyásolja az egészséges sejtek működését, elősegítik az öregedési folyamatokat, károsítják a DNS-t, a fehérjéket, a szénhidrátokat és a zsírokat.

Elszaporodásuk hatására a szervezetben betegségek is kialakulhatnak. Többek között megnő az idegrendszeri zavarok, a szív- és érrendszeri betegségek, a szem- és tüdőbetegségek, valamint a daganatos megbetegedések kockázata. Antioxidánsokkal azonban megakadályozható a szabadgyökök elszaporodása.

A legismertebb karotinféle a béta-karotin, amelynek antioxidáns hatását több vizsgálat is igazolta az elmúlt években. Az alfa-karotinról azonban, amely a második legelterjedtebb karotinféle, kevés szó esett ez idáig.

A közelmúltban Dr. Chaoyang Li és munkatársai az atlantai Centre for Disease Control and Prevention kutatóintézetből az alfa-karotin szérumszintje és az egyes betegségek kialakulása közti kapcsolatot vette górcső alá.

Vizsgálatukba 1988 és 1994 között, egy széles körű egészségügyi és táplálkozási felmérés keretében, 15 318 húsz évnél idősebb embert vontak be. A kutatás ideje alatt a résztvevők rendszeresen jártak kivizsgálásokra, illetve vérvizsgálatra. 2006-ban állapotukat újra felmérték. Ekkorra a vizsgálatba bevontak körülbelül negyede (3810-en) már elhalálozott.

A kutatók azt találták, hogy akikben az alfa-karotin szérumszintje magas volt, kisebb valószínűséggel haláloztak el, valamint alacsonyabb volt körükben a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek előfordulási aránya is.

Akikben az alfa-karotin szérumszintje 2 és 3 mikrogramm/deciliter közé esett, 23 százalékkal kisebb valószínűséggel haláloztak el, mint azok akiké 0 és 1 között mozgott. E referenciacsoporthoz viszonyítva a 4 és 5 mikrogramm/dl szérumszinttel rendelkezők körében 27, a 6 és 8 mcg/dl közé esők esetében 34, a 9 mcg/dl felettiek csoportjában pedig 39 százalékkal volt alacsonyabb az elhalálozási arány.

A kutatók ráadásul nem csak az elhalálozás valószínűsége és az alfa-karotin koncentrációja között találtak kapcsolatot, összefüggést mutattak ki az alfa-karotin szérumszintje és a kardiovaszkuláris betegségek, valamint a rák (elsősorban a tüdőrák) között is.

A kontrollkísérletek szerint az alfa-karotin jótékony hatásait tekintve túlszárnyalja a béta-karotint. Alfa-karotin elsősorban a béta-karotint is tartalmazó zöldségekben-gyümölcsökben található.

Bár a kutatócsoport hangsúlyozza, hogy további vizsgálatok szükségesek az alfa-karotin szerepét illetően, eredményeiket úgy interpretálják, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, annál inkább csökkenthetjük az idő előtti elhalálozásunk valószínűségét.

A kutatók azt javasolják, hogy táplálék-kiegészítők helyett inkább hagyományos élelmiszerekkel vigyük be a karotinokat szervezetünkbeből. A szintetikus karotintartalmú szerek ugyanis jellemzően kevés alfa-karotint tartalmaznak, inkább béta-karotin tartalmuk magas.

A kutatásról az Archives of Internal Medicine belgyógyászati folyóirat online változata számolt be.

KAPCSOLÓDÓ CIKK