Ösztönösen kerülik a nők az apjukat peteérés alatt

Telefonhívások adatelemzésével találtak bizonyítékot arra a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói, hogy a peteérés ideje alatt a nők hajlamosak kerülni a saját apjukat. Mindez teljesen egyértelműen kiderült, csak az nem bizonyított, hogy mi lehet ennek az oka. Más fajok nőstényeinek hasonló viselkedése alapján azonban feltételezhető, hogy a családon belüli megtermékenyülés esélyének minimalizálása érdekében alakult ki ez a fajta viselkedés.

Az utóbbi években számos bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy a peteérés (ovuláció) ideje alatt megváltozik a nők viselkedése. Ilyenkor a legnagyobb az esélye, hogy a nő megtermékenyüljön, és bár a viselkedésmódosulásnak a hölgyek nincsenek tudatában, a változásokat több korábbi kutatás is egyértelműen igazolta. Peteéréskor a nők hajlamosak minél vonzóbban öltözködni, sőt még a hangjuk is megváltozik: ha férfiakkal beszélnek, olyan hangszínre váltanak, amit a lehetséges partnerek vonzóbbnak érzékelnek. Azt is kimutatták, hogy a nők ilyenkor szívesebben töltik az idejüket olyan férfiakkal, akiknek a külseje és a viselkedése is férfiasságot és magabiztosságot sugároz.

Martie Haselton és munkatársai ezeket az eredményeket bővítették egy újabb felismeréssel. A vizsgálat során negyvennyolc, 18 és 22 év közötti nő telefonhívásainak adatait elemezték. Bár a kutatók a beszélgetések tartalmához nem fértek hozzá, feljegyezték, hogy mennyi ideig tartottak a hívások, és hogy a nők az apjukat vagy az anyjukat hívták-e gyakrabban. A telefonhívások adatsorai egy-egy számlázási időszak hívásait tartalmazták, emellett mindenkinél feljegyezték, hogy hány napig tartott az ovulációs időszak, és hány napig a megtermékenyülésre kevésbé alkalmas állapot.

A termékenyebb időszakban a nők fele olyan gyakran hívták az apjukat, mint a hónap többi napján. Ezekben a napokban - ha beszéltek is az apjukkal - a telefonhívások rövidebb ideig tartottak: függetlenül attól, hogy ki indította a hívást, az átlagos beszélgetési idő az előbbi esetben naponta 1,7 perc, míg az utóbbi esetben 3,4 perc volt. Kiderült az is, hogy a nők ezekben a napokban négyszer gyakrabban hívják az anyjukat, mint az apjukat, és ilyenkor a szokottnál hosszabb ideig beszéltek vele (átlagosan napi 4,7 perc, szemben az ovulációs időszakon kívüli 4,2 perccel). Az utóbbi eltérés egyáltalán nem volt megfigyelhető a menstruációs ciklus egyéb napjain - írja az egyetem sajtóközleménye.

Az eredmények nem meglepőek, ha azt nézzük, hogy hasonló viselkedést számos más faj nőstényeinél is leírtak már. A jelenség evolúciós okára két magyarázat is kínálkozik. Az egyik, hogy a nők minél kevesebb apai beleszólást szeretnének kapni abba, hogy kikkel randevúzzanak. Ezt nem támasztják alá egyértelműen az adatok, hiszen a kutatók nem tudták, hogy a nők miről beszélgetnek apjukkal, a másik szülőt pedig még gyakrabban is hívták (az anya pedig szintén beleszólhatna a párválasztásba). Sokkal valószínűbb, hogy a viselkedésforma eredetileg a vérfertőzés, a rokonokkal való párosodás elkerülése érdekében alakult ki az állatoknál.

"Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy már teljesen elszakadtunk az állatvilágtól, és döntéseink nagy részét tudatosan hozzuk meg. Ez távolról sincs így: anélkül, hogy egy nő észrevenné, még mindig engedelmeskedik azoknak az erőknek, amelyek a szaporodást és az utódnemzést befolyásolják" - mondta Haselton.

A tanulmány a Psychological Science legújabb számában olvasható.