Ma Magyarországon minden harmadik nő császármetszéssel szül, és az először szülő nők több mint 90 százalékánál gátmetszést végeznek. Az otthonszülés jogszabálytervezetének második fordulója előtt kulturális és morális válságról beszélt az egészségügyi kormányzat az anya- és bababarát szülészetért küzdő Semmelweis Mozgalom csütörtöki konferenciáján.

Míg a fiatal magyarok gyermekvállalási kedve az egyik legnagyobb Európában, a megvalósult szülések száma évek óta negatív rekordokat dönt. "Kialakult egy olyan kultúra, amely minden eszközzel próbálja elnyomni a gyerekvállalási kedvet, a nők félnek munkájuk elvesztésétől" - mondta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, a Semmelweis Mozgalom "A szülészet újjászületése - anya- és bababarát szülészet" című konferenciáján.

A gyermekvállalási statisztikák évek óta újabb és újabb negatív rekordot döntenek meg: a magyar termékenység több évtizede a reprodukciós szint alatt van. Jelenleg a reprodukciós ráta 1,3, azaz két szülő átlagosan ennyi gyereket állít maga helyett. A reprodukció, vagyis az, hogy a népességszám legalább stagnáljon, utoljára az 1970-es évek közepén volt biztosított Magyarországon. A természetes fogyás - az a szám, amellyel az elhalálozások száma meghaladta az élveszülések számát - 2009-ben 33 900 fő volt.

A népességszám alakulása szempontjából ugyancsak nem jó előjel, hogy még soha nem volt ilyen magas a 30 év felett első gyerekét vállaló nők aránya: 2009-ben ez a szám 35 százalék volt. Ily módon valószínűleg elveszti hegemóniáját a kétgyerekes családmodell - hangzott el a konferencián.

2000 és 2009 között az éves születések száma 120 ezerről 93 ezerre csökkent. Idén az első kilenc hónapban 5 ezerrel kevesebb gyerek született, mint tavaly, így idén valószínűleg 90 ezer alá esik az újszülöttek száma. Évente 43 ezer abortuszt hajtanak végre.

Miért idegenkedik a kórháztól a kismama?

A konferencián résztvevők szerint ahhoz, hogy a születésszám emelkedjen, azt is meg kellene vizsgálni, hogy ha tényleg egyre több a bababarát kórház, vajon miért tartanak mégis a nők a szüléstől, miért idegenkednek a kórházaktól? "A kórházi szülés bár nagyobb biztonságot nyújt, de személytelenné, medikalizálttá vált, kórházban a szülés már nem természetes folyamat" - mondta dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Szent Imre Kórház orvosa.

Az otthonszülés szellemében szülni, azaz természetesen, zavartalanul, személyre szabott figyelmet és gondoskodást élvezve, a szakember szerint kórházban is lehetne. Amiből többletet igényelnek a "kórházi otthonszülések" az orvos részéről: idő, intenzívebb figyelem és több beszélgetés a várandós párral. Bálint szerint ily módon az otthonszülést és az intézményi szülést érdemes lenne közelíteni egymáshoz.

Megdöbbentő császármetszési és gátmetszési statisztikák

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szülések 12 százalékánál tartja elfogadhatónak a császármetszést. Ez a szám itthon 34 százalék, azaz minden harmadik anya így hozza világra gyermekét. Az otthonszülést választó nők körében ez az arány 3,7 százalék.

Gátmetszésre a világszervezet ajánlása 7 százalék. Magyarországon viszont a nők 77,1 százalékánál történik gátmetszés, először szülő nők esetében pedig ez az arány 91 százalék felett van. Otthonszülők körében viszont a szülések 2,1 százalékában történik csak ilyen beavatkozás

Magyarországon évente körülbelül 400 otthonszületés történik, ezeknek hozzávetőlegesen fele tervezett.



Az otthonszülés törvénytervezet kritikus pontjai

Geréb Ágnes előzetes letartóztatásba helyezése és az ez ellen tiltakozó megmozdulások hatására a minisztérium az otthonszülési törvénytervezet második egyeztetésére hívta össze pénteken a jogszabály által érintett szervezeteket, és a tárgyalások jövő héten már szűkebb körben folytatódnak. A törvénytervezet kritikus pontjai a következők.

Helyszín: Csak magánlakáson történhessen vagy úgynevezett születésházban is lehessen szülni?

Ki vezethet le szülést: csak orvos vagy bába is? Ha bába is, milyen végzettséggel, kompetenciákkal, gyakorlattal kell rendelkeznie?

Mi a feladata a bábának a várandóság ideje alatt, szülés közben és a gyermekágy idején? Végezhetné-e például már a terhesgondozást is? Van-e a bábának joga az anyaivér és a köldökvér levételére, illetve amennyiben szükséges, az anti-D ellenanyag beadására?

Ki végezze el az anya és a baba szülés utáni vizsgálatait, a kötelező oltás beadását? Az otthon szült anyának és az újszülöttnek kell-e emiatt bemennie a kórházba, vagy kibővül ezzel az illetékes gyermekorvos, védőnő feladatköre?

Szükséges-e a mentőszolgálatok, háttérkórház értesítése egy tervezett otthonszülés megindulásakor?

Felelősségi szabályok kidolgozása: ugyanolyan felelősségi szabályok érvényesek-e az otthonszülést végzőkre, mint a kórházban szülést levezetőkre? (Ismert, hogy egy kórház a rendőrség riasztása helyett először belső eljárást kezdeményez.)

Finanszírozza-e az egészségbiztosító az otthonszülést? A szülés utáni vizsgálatokat elvégző illetékes védőnőt és gyerekorvost már a finanszírozza a tb, de a szülést levezetőnek ki fizet a szolgáltatásáért: az egyébként egészségbiztosítást fizető anya vagy a tb?

Az otthonszülés jogszabályozását csaknem húsz éve halogatják az aktuális kormányok. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet 2009 végén egy édesanya képviseletében a Strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az intézeten kívüli szülés körüli szabályozatlanság ügyében.