Az alkoholfogyasztást, öngyilkosságot, tüdőrákot és a normál szülés miatt kórházban töltött napok számát tekintve a legmagasabb statisztikákkal rendelkezünk Európában - derül ki az OECD legfrissebb jelentéséből. Védőoltási programunk viszont nagyon jó.

"Az elhízás miatti egészségügyi kiadások Európa szerte exponenciálisan emelkednek majd az elkövetkező években" - olvasható az OECD legfrissebb, egészségüggyel foglalkozó jelentésében.

A gazdasági szervezet riportjában kiemeli, hogy az elhízás járványszerűen terjed. Az unió lakosságának több mint fele (50,1 százalék) már most túlsúlyos, az elhízottak aránya pedig meghaladja a 15 százalékot. A legkevesebb elhízott Romániában és Olaszországban él (kevesebb, mint 10 százalék), a legtöbb Nagy-Britanniában és Írországban (a lakosság több mint 20 százaléka).

Ami igazán ijesztő, az az elhízott 11-15 év közötti gyerekek aránya: ez a szám Máltán már közel 30 százalék, az uniós átlag pedig 13,3 százalék. A magyar gyerekek között az uniós átlagnál több a kövér gyerek (15,5 százalék). A legjobb helyzetben e téren Litvánia van, ahol a gyerekeknek egyelőre csak 7,5 százaléka elhízott.

A magyarok a sok zsírtól híznak

"Magyarországon a felnőtt elhízás az elmúlt öt évben 5,5 százalékkal nőtt, azaz évente 1,1 százalékkal több az elhízottak aránya" - kommentálta a jelentés eredményeit prof.dr. Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.

A testtömeg index (BMI) alapján a magyar lakosság 20 százaléka számít elhízottnak, 40 százaléka pedig túlsúlyosnak. A jelenség hátterében elsősorban az egészségtelen táplálkozás és a fizikai aktivitás hiánya áll. "Az ajánlott 30 százalék helyett a magyarok étrendjének 38 százalékát teszik ki az energiadús zsiradékok. De ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ezekhez lehet olcsón hozzájutni. A mozgásszegény életmód sem meglepő, hiszen a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy belépjenek egy sportklubba vagy wellness bérletet váltsanak. Azt szoktuk javasolni, ha már valaki nem teheti meg, hogy sportol, legalább gyalogoljon napi 30 percet, de hát mennyivel szórakoztatóbb inkább valamilyen labdasportot űzni" - mondja dr. Halmy László.

A WHO szerint az elhízás külön betegség

1998 óta a WHO az elhízást önálló betegségként kezeli, itthon azonban még nem jellemző, hogy a házi orvost ezt jelölné meg diagnózisként. De az elhízás rengeteg egyéb betegség kialakulását is felgyorsítja: többek között hozzájárul szív- és érrendszeri, daganatos, anyagcsere, légzőszervi, mozgásszervi és endokrin betegségek kialakulásához.

"Európában jelenleg az egészségügyi kiadások 2-7 százaléka megy az elhízással kapcsolatos kiadásokra, Magyarország az alsóbb régióba tartozik e téren" - nyilatkozta az Elhízástudományi Társaság elnöke.

Az alábbiakban az OECD jelentésből azokat a magyar statisztikákat csemegéztük ki, amelyek terén vagy a leggyengébbek, vagy a legjobbak vagyunk a többi uniós országgal való összehasonlításban.

Amiben a legrosszabbak között vagyunk

Születéskor várható élettartam: Magyarországon a születéskor várható élettartam nők esetében 77,6 év, férfiak esetébe 69,1 év. E statisztika Európán belül Franciaországban a legkedvezőbb: a nők esetében 84,4. férfiaknál 77,2 év.

Halálozási ráta: A korstandardizált elhalálozások szempontjából nálunk van az ötödik legtöbb haláleset: 100 ezer főre 894 elhalálozás jut. A lista alján Litvánia található 1034 fővel. A halálesetek száma Svájcban a legalacsonyabb (490), az élmezőnyben Olaszország, Izland és Spanyolország követi.

Daganatos betegségek miatti elhalálozás: Európa-szerte a legtöbb haláleset szív- és érrendszeri betegség következménye (26 százaléka az összes halálesetnek), ezt követik a daganatos betegségek. E téren Európában nálunk a legrosszabb a helyzet. Míg a legalacsonyabb rák miatti elhalálozással rendelkező országokban (Ciprus, Finnország, Svájc és Svédország), ahol a 100 ezer lakosra jutó daganatos halálesetek száma férfiak esetében 200, nők esetében 150 alatt marad, nálunk ez a szám férfiaknál 337, nőknél pedig 177.

Tüdőrák miatti elhalálozás: Különösen a tüdőrák statisztikák terén vagyunk rosszak: férfiak körében nálunk a legmagasabb a betegség miatti, 100 ezer főre jutó elhalálozás (115 fő). A legalacsonyabb ez az érték Svédországban: 29 fő.

A a tüdőrákos elhalálozások terén a nők körében Dánia után a másodikak vagyunk (38 fő, a lista élén Portugália és Málta áll 8 fővel).

Öngyilkossági statisztika: Európában a déli országokban (Görögország, Ciprus, Olaszország, Málta) a legalacsonyabb az öngyilkosság gyakorisága, 100 ezer főre kevesebb, mint 8 haláleset jut, a listavezető görögöknél csupán 2,8.

A ráta a balti államokban, illetve hazánkban a legmagasabb: a legrosszabb a helyzet Litvániában (30,7), ezt követi Magyarország (21,5), majd Lettország (20,9). Magyarországon az öngyilkosságot elkövetők között hatszor több a férfi, mint a nő.

Alkoholfogyasztás: Az unió felnőtt lakossága évente 10,8 liter alkoholt iszik meg fejenként. A legrosszabb a helyzet Luxemburgban (15,5 liter), ezt követi Észtország (14 liter), majd a harmadik a listán Magyarország és Franciaország 12,6 literrel. Törökországban ugyanez a szám csupán 1,4, Máltán pedig 5,3 liter.

A fiatalok alkoholfogyasztási szokásait tekintve valószínűsíthető, hogy a jövőben is az élmezőnyben maradunk. A magyar 15 éveseknek az uniós átlaghoz képest nagyobb hányada nyilatkozott úgy, hogy már legalább kétszer fogyasztott nagyobb mennyiségben alkoholt. A hazai fiúk körében ez az arány 40, lányoknál 32 százalék, az uniós átlag e téren: 38 illetve 30 százalék.

MRI- és CT-berendezések száma: Mind a két téren csak Romániában rosszabb a helyzet: Míg nálunk egymillió emberre 2,8, Romániában 1,3 készülék jut. A legkedvezőbb a helyzet Görögországban, ahol egymillió emberre 21,8 darab MRI-berendezés jut.

CT-készülékből nálunk 7,1, Romániában 4, az éllovas Cipruson pedig 35,5 jut egymillió emberre.

Normál szülés miatt kórházban töltött napok száma: Míg Törökországon komplikációmentes szülés miatt egy nő átlagosan 1,4, Nagy-Britanniában pedig 1,8 napot tölt kórházban, nálunk ez az érték 5,2 nap. Ennél hosszabb ideig csak Romániában (5,3) és Szlovákiában (5,5) tart egy szülés.

Forrás: AFP

Amiben kiemelkedően jók vagyunk

Védőoltások: Hogy a magyarok nagyon hatékonyak a védőoltási programok terén, azt az OECD-statisztikák ismételten alátámasztják. Míg nálunk egyáltalán nincs például kanyarós megbetegedés, Svájcban 2008-ban 100 ezer lakosra 14,9 megbetegedés történt.

Ugyanez a helyzet a szamárköhögéssel: míg nálunk 0,3 eset jut 100 ezer főre, Norvégiában az elmúlt évben 100 ezer főből 112,9-et kezeltek a betegséggel.

AIDS-fertőzés: az AIDS, illetve a HIV-vírusfertőzés szempontjából is a kedvező statisztikájú országok közé tartozunk: míg Magyarországon 2008-ban egy millió főre vetítve csupán 2,3 új esetet regisztráltak, Észtországban és Lettországban közel 50 ez a szám.

Míg nálunk a betegséggel fertőzöttek száma összesen 3300 körül van csupán, Olaszországban ez a szám meghaladja a 150 ezret.