A születés minősége, körülményei a felnőtt életre is kihatnak - legalábbis az állatkísérletek szerint.

Miközben a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma dolgozik az anya- és babarátabb szülészet jogszabályi, intézményi hátterén, kevés szó esik arról, hogy miért is meghatározó élmény a születés és azt követő első napok, hetek.

"Rövid és hosszútávú hatásai vannak a szülés és születés minőségének, körülményeinek" - mondja Csóka Szilvia biológus, viselkedéskutató, kismama. Legalábbis az állatkísérletek, ezen belül is a patkányvizsgálatok egyértelműen ezt támasztják alá, így feltételezhető, hogy így van ez az emberek esetében is.

"Alapvetően két hosszútávú hatása van annak, hogy a szülés utáni első napokban, hetekben mennyire van közel egymáshoz anya és kicsinye, mennyit nyalogatja, masszírozza az anya a kölykét. Az érintés mennyisége egyrészt meghatározza a stresszkezelés későbbi sikerét, a másrészt leteszi annak alapjait, milyen anya válik majd a patkánylányból" - teszi hozzá a biológus.

Hogyan befolyásolják a felnőttkori stresszválaszt a születés utáni napok?

Az az újszülött patkány, amelyiket anyja sokat nyalogat, masszíroz, későbbi életében jobban kezeli a stresszt - derítette ki már az ötvenes években Seymour Levine pszichológus. Levine eredetileg a korai traumának az állatok viselkedésére gyakorolt hatását akarta vizsgálni. Kísérletében újszülött patkányokat napi 2-3 percre megfosztott anyjuktól. Amikor a patkányokat már felnőttkorukban újra megvizsgálta, furcsa mód azt találta, hogy az anyjuktól kis időre elválasztott állatok egészségesebbek voltak, kevésbé voltak félénkek, hatékonyabban megküzdöttek a stresszel, valamint memóriájuk lassabban hanyatlott, mint a kontroll állatoké.

A furcsa jelenség magyarázata, hogy miután az elválasztott állatokat visszahelyezték anyjukhoz, az intenzíven nyalogatni, dögönyözni, masszírozni kezdte őket. Az ily módon kicsikart több érintés pedig hosszú távon is jótékony hatással volt a kicsinyekre. Hasonló pozitív hatása volt annak is, ha a kölyköket napi 45 percre finomszőrű kefével dögönyözték.

Az érintés gyógyító hatását már a hatvanas évek végén igazolták embergyerekeknél is. Azt tapasztalták, hogy azok a koraszülöttek, akiknek tíz napon át óránként legalább öt percig simogattak, gyorsabban gyarapodtak, mozgásuk gyorsabban fejlődött, és aktívabb csecsemők lettek, mint azok a koraszülöttek, akiknek ebben nem volt részük . Az elmúlt évtizedekben a korai érintés, bőrkontaktus, testközelség hatásának biológiai hátterét is feltárták.

Hogyan hat az érintés hosszú távon?

1998-ban Michael Meaney pszichiáter és kutatócsapata a kanadai McGill Egyetemről kimutatta, hogy azokban a patkánykölykökben, amelyeket anyjuk többet nyalogat, a gátló receptorok egyik típusa nagyobb számban van jelen az agy azon részén, amely a befolyásolja a félelmek, szorongások kezelését. Minél több ilyen receptorral rendelkezik egy állat, annál hatékonyabban reagál stressz esetén a szervezet természetes nyugtató vegyületeire.

Ráadásul a kevesebb nyalogatásban részesült egyedek agyában kevesebb az idegsejtek nyúlványainak átlagos száma is, ami a neuronok közti csökkent kommunikációval jár.

Összességében tehát elmondható, hogy a gondos, odaadó anyai magatartás hosszú távon a stresszt hatékonyabban kezelő utódokhoz vezet.

"De az érintés, a simogatás, a masszírozás már rövidtávon is meghozza eredményét: egy nyugodt, kiegyensúlyozott kisbabát a frissen anyává vált nőnek könnyebb elfogadnia, mint egy bömbölő vörös csomagot" - mondja Csóka Szilvia.

Az első napokban eldől, milyen anya lesz a patkányból

Az elmúlt években több patkányvizsgálat támasztotta azt is alá, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat minősége meghatározó abból a szempontból is, hogy a nőstény patkányból milyen anya válik - azaz az első napok és hetek minősége már az unokára is kihat.

Az intenzív testi kapcsolat, nyalogatás ugyanis meghatározza az ösztrogénreceptorok számát. "A kutatások szerint minél több ilyen receptorral rendelkezik egy nőstény egyed, annál érzékenyebb anya lesz belőle" - magyarázza a biológus.