Baktériumfertőzés lehet az ára az élményfürdőzésnek

2010.12.13. 16:17

A hideg télben népszerűek a termálvizek, élményfürdők, ám a nem megfelelő vízkezelés miatt a hazai pezsgőfürdőkben, jacuzzikban könnyen kaphatunk légúti betegségekkel, akár tüdőgyulladással járó baktériumfertőzést. Gyenge lábakon a jogi szabályozás, a beruházók pedig előszeretettel spórolnak a víztisztító technika rovására.

"Nemrégiben felhívott egy ismerős anyuka, és elmesélte, hogy gyermekével egy wellness szállodában pihentek, ahol a gyerek rosszul lett, ezért haza is jöttek. A gyerekorvos tüdőgyulladást állapított meg nála. Az anyuka azzal keresett meg, hogy hallott a fürdőkben elkapható legionella baktériumról, amely szintén súlyos tüdőpanaszokat okoz, és hogy elképzelhetőnek tartom-e, hogy a gyerek baktériumfertőzés áldozata. Miután kiderült, hogy egész nap a jacuzziban tartózkodott, láttam ennek esélyét, és javasoltam, hogy kérjenek a gyerekorvostól beutalót vérvételre. Az orvos azonban az aggódó anyát ledorongolta. Az orvosok ritkán diagnosztizálják a legionellózist, pedig a hazai élményfürdők higiéniája nem kifogástalan, igenis van esély a fertőzésre" - meséli dr. Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztályának főorvosa.

A fürdők rémei

Míg a legionella baktérium korábban elsősorban klímaberendezések működése révén terjedt, ma már inkább a vizes rendszerekben, elsősorban az intenzív vízkeringetésű élménymedencékben, jacuzzikban okoz problémát. A baktérium a természetes vizekben is előfordul, de ott nincs kedvezőbb helyzetben, mint sok egyéb baktériumfaj, így nem is tud jelentős mértékben elszaporodni. Termálmedencékben viszont helyzeti előnye van, mivel a magasabb hőmérsékletet számos baktérium nem bírja.

A vízpermettel belélegzett legionella súlyos gyulladást okozhat a légutakban és a tüdőben. Külön probléma, hogy az orvosok nem igazán ismerik: uniós becslések szerint a legionellózist csupán az esetek 1-2 százalékában diagnosztizálják, a tünetei ugyanis nagyon hasonlítanak a "normál" tüdőgyulladáséra.

A fürdők másik "réme" a Pseudomonas aeruginosa baktérium, amely azonban a legionellánál ritkábban okoz súlyos megbetegedést. A baktériumfertőzés következtében leggyakrabban a külső hallójárat fertőzése és apró pattanásokból álló bőrkiütés lép fel.

A fül-orr-gégész nem szereti az iskolai úszásoktatást

Nemcsak a víztisztítási technika hiányossága miatt elszaporodó baktériumoktól lehet a fürdőkben fertőzést kapni, az ún. fekál-orál úton terjedő kórokozók is komoly veszélyforrást jelentenek.

"Ha az úszásoktatáson a csoportból csak egy gyerek náthás, a többiek is könnyen benyelik a vízből a vírusokat, baktériumokat. Az ortopéd orvosok előszeretettel ajánlják a gyerekeknek az úszást, mi fül-orr-gégészek azonban nem szeretjük az iskolai úszásoktatást" - panaszolja dr. Ablonczy Mária, csecsemő- és gyermek fül-orr-gégész, a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikájának főorvosa. Az uszodai fertőzés első jelei az éjszakai köhögés és a nátha, ami aztán gyerekeknél könnyen alakul át arcüreg-gyulladássá, akut fülproblémává.

Nem az uszodákkal, inkább az élményfürdőkkel van a gond

A fürdőzés szempontjából többféle attitűddel találkozunk. Vannak, akik hajlamosak mindenben az egészségüket fenyegető veszélyforrást látni, ők jellemzően nagy ívben kerülik a közfürdőket. Ám olyanok is vannak, akiknek egyáltalán nincsenek félelmeik, ők rendszerint még fokozzák is a kockázatokat azzal, hogy gondozatlanul vagy betegen is elmennek fürdőzni - mondja dr. Kádár.

"Higiéniai kifogások általában nem az uszodákkal, hanem az élményfürdőkkel kapcsolatban merülnek fel. A beruházók jellemzően a tervekhez képest a technikán spórolnak a leginkább. A műszaki-technikai háttér helyett a látványon van a hangsúly. Ennek következtében pedig a vizek kezelése, fertőtlenítése sok esetben hagy kívánnivalót maga után" - állítja az OKI főorvosa.

Forrás: AFP

Kevés vagy sok a klór?

Az üzemeltetők a technikai hiányosságokat hajlamosak túlzott klórozással elfedni. Az ÁNTSZ ellenőrei itthon általában arra törekszenek, hogy a jogszabály által meghatározott klórszintet az üzemeltetők ne lépjék túl. "Nehéz optimális klórszintről beszélni, hiszen például a legionella baktériumok kordában tartásához több klórra lenne szükség. Angolszász országokban magasabb is a vizek megengedett klórszintje, mint nálunk" - mondja dr. Kádár.

A klórnak egyébként lennének alternatívái, leginkább az algaölővel, ezüstkolloid-oldattal kombinált hidrogén-peroxidos tisztítószerek. "Sajnos előfordul azonban, hogy gazdasági megfontolásból az üzemeltetők a vegyszeres dobozt olcsóbb hidrogén-peroxiddal töltik fel" - mondja a főorvos.

A szakember szerint ideje lenne felfrissíteni a fürdőket szabályozó rendeletet, amely 1996-ban, egy akkor még élményfürdő-, és jacuzzimentes világban született. "A legionella baktériumról például az fürdőüzemeltetők jó része nem is hallott még, és ellenőrzés sincs e téren."

KAPCSOLÓDÓ CIKK