A P-vitaminként és citrinként is ismert flavonoidok növényi pigmentanyagok. Korábbi vizsgálatokban kimutatták, hogy - feltételezhetően antioxidáns hatásuk révén - kedvező hatással vannak a szív- és érrendszer egészségére, például csökkentik a magasvérnyomás-betegség kockázatát.
A Harvard Egyetem közegészségügyi karának kutatói arra voltak kíváncsiak, van-e összefüggés a flavonoidbevitel és az egyik leggyakoribb idegrendszeri sorvadással járó betegség, a Parkinson-kór kockázata közt.
Az öt legfőbb flavonoidforrás hatását vizsgálták
Xiang Gao és kollégái 49 281 férfit és 80 336 nőt vontak be a vizsgálatba, és minden résztvevőről 20-22 éven át gyűjtöttek adatokat. Kérdőívek segítségével mérték fel a résztvevők teljes flavonoidbevitelét, valamint az öt legfőbb flavonoidforrás: a tea, a bogyós gyümölcsök, az alma, a vörösbor és a narancs vagy narancslé fogyasztását. Ezután elemezték az összefüggést a flavonoidbevitel és a Parkinson-kór kialakulásának kockázata közt.
A vizsgálat időtartama alatt 805 emberben alakult ki Parkinson-kór. A férfiak közt a betegség kockázata mintegy 40 százalékkal kisebb volt a legtöbb flavonoidot fogyasztók körében (a felső 20 százalékban), mint a legkevesebb flavonoidot fogyasztókéban.
Érdemes sok málnát, szedret, áfonyát, ribizlit fogyasztani
Érdekes módon a nőkben nem találtak kapcsolatot a teljes flavonoidfogyasztás és a Parkinson-kór kiakalulása között. Azonban a részletesebb elemzés azt mutatta, hogy a flavonoidok egyik alosztálya, a bogyós gyümölcsökben (például a málnában, a szederben, az áfonyában és a ribiszkében) nagy mennyiségben található antocianinok rendszeresen fogyasztva férfiakban és nőkben is csökkentik a Parkinson-kór kockázatát.
Az eredmények arra utalnak, hogy a flavonoidok, különösen az antocianinok védő hatást fejtenek ki az agyi idegsejtekre. A vizsgálat részletes eredményeit áprilisban, az Amerikai Neurológiai Akadémia ezévi konferenciáján fogják bemutatni.