Forradalmi újdonság a szívkatéterezésben

A sztent, vagyis a katéterrel kitágított, a koszorúeret nyitva tartó, fémhálóból készült henger új változata az évek alatt fokozatosan fölszívódik az érből. A szívkatéterezés itthon is az egyik leggyakoribb szívgyógyászati beavatkozás.

A szívgyógyászati újdonságot vizsgáló ABSORB tanulmány eredményei alapján az Európai Unió illetékes hatósága rövidesen engedélyezi a fölszívódó sztent alkalmazását a súlyos koszorúér-szűkületben szenvedő betegek számára.

Ma a koszorúér-betegség az elhalálozás leggyakoribb oka a világon, kezelése, ellátása azonban az elmúlt évtizedekben rendkívül dinamikusan fejlődött.

Súlyos koszorúér-szűkületre utaló tünetek esetén sürgősen szívkatéteres vizsgálatot végeznek, amellyel lokalizálhatók a szűkült érszakaszok. Ezeket a bevezetett katéter végén lévő ballonnal kitágítják, és az újabb szűkület kialakulásának megakadályozására gyakran fémhálóból készült hengert (sztent) is behelyeznek az érbe. Az újabb sztentek felszínét fokozatosan felszívódó gyógyszerekkel kezelik, melyek megakadályozzák a szövődmények kialakulását.

Gyógyszerrel átitatott, felszívódó sztent

A kutatók folyamatosan dolgoznak a sztentek további tökéletesítésén. Az Abbott cég által kidolgozott új sztent már idén forgalomba kerülhet a legjobb európai kardiológiai központokban. Az új sztent abban különbözik a korábbi változatoktól, hogy miközben továbbra is nyitva tartja a kitágított érszakaszt, fokozatosan fölszívódik, és engedi, sőt segíti a normális érfal kifejlődését.

Az új sztent anyaga a poli-L-laktid elnevezésű polimer, mely különleges gyógyszert is tartalmaz. A sztentben lévő készítmény (everolimus) már évek óta használatos. A gyógyszer immunszuppresszív szer, melyet szervátültetések esetében adtak a betegeknek, hogy a beültetett szerv kilökődését megakadályozzák. Az everolimust kibocsátó sztentek kétéves megfigyeléséről és biztonságos működéséről már 2009-ben beszámoltak a Lancet orvosi szaklapban.

A vizsgálat két éve alatt a sztent anyagának legalább egyharmada fölszívódott, ugyanakkor a véráramlás zavartalan maradt. A szakértők szerint az ilyen sztentek megakadályozzák az újbóli beszűkülést, sőt, lehetővé teszik, hogy az erek tágulékonysága is helyreálljon. További előnyük, hogy alkalmazásuk során nem lép fel véralvadás, és nem halmozódik fel zsírszövet sem az érintett érfalon.

A magyarok sokszor nem ismerik fel az infarktust

A szívkatéterezés itthon is az egyik leggyakoribb kardiológiai beavatkozás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közel 25 milliárd forintot fordít rá évente.

Bár az elmúlt másfél évtizedben felére csökkent Magyarországon az infarktusban elhunytak száma, még így is évente 7700-an lesznek infarktus áldozatai. Az uniós tagállamokhoz képest nálunk sokkal gyakoribb a 65 évnél fiatalabb korosztályban ez a betegség, és az esetszám Magyarországon hatszorosa a Franciaországinak.

Ugyancsak lemaradásban vagyunk az infarktuson átesett betegek ellátása terén is. Míg Ausztriában a szívizominfarktus kialakulását követően a beteg átlagosan 60-70 percen belül a megfelelő szakorvoshoz kerül, ez az idő nálunk 3,5 óra. A késlekedés sokszor nem az orvosok hibája, hanem a betegek nem hívják ki azonnal a mentőt, még tartós mellkasi panaszok esetén sem.

Magyarországon 16 szívkatéteres labor látja el az infarktusos betegeket, ezek közül 3 privát labor.