A krónikus télvégi fáradtság hátterében vérszegénység is állhat

2011.02.10. 16:21

Ha tartósan fáradtak, aluszékonyak, ingerlékenyek vagyunk, vagy nehezen összpontosítunk, ne intézzük el egy kézlegyintéssel, a tavaszi fáradtságra és a frontokra fogva. Ezek a tünetek gyakran lépnek fel vashiányos vérszegénység esetén is.

A vérszegénység (anémia) azt jelenti, hogy a vérben túlságosan kevés a légzési gázokat szállító vörös vérfesték, a hemoglobin. Ennek leggyakoribb oka, ha a szervezetben nem áll rendelkezésre elegendő vas, amely nélkülözhetetlen alkotóeleme a hemoglobinnak.

Felborult egyensúly

Az emberi vasháztartás több okból is felborulhat. Túl sok vasat veszíthet a szervezet nagyobb mennyiségű vagy krónikus vérzés útján. A menstruációs vérzésnek köszönhetően a fejlett országokban élő termékeny korú nők közel 20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben, szemben a felnőtt férfiak 3 százalékával.

Ötven év felettiekben általában valamilyen bélrendszeri vérzés (fekély, rák vagy gyógyszerkezelés mellékhatása miatt) vezet komolyabb vérveszteséghez. A fejlődő országokban pedig legtöbbször a bél falában krónikus vérzést okozó bélféreg áll a vashiányos vérszegénység háttérben - egy újabb ok az óvatosságra, ha valaki trópusi országban turistáskodik.

Egy másik gyakori ok az elégtelen vasbevitel, ami vagy a vasban szegény (például vegán) táplálkozásnak, vagy a vas rossz felszívódásának köszönhető. Az is előfordul, hogy a szervezet vasszükséglete hirtelen, átmenetileg növekszik, és a korábban megfelelő vasbevitel nem elegendő: ez a terhesség, a szoptatás, valamint a csecsemő- és serdülőkori növekedési ugrások velejárója lehet.

Sápadtság, fáradtság, földevés

Mivel a vasnak központi szerepe van számos anyagcsere-folyamatban, a sejtek növekedésében és osztódásában, a vashiánynak rendkívül változatos jelei és tünetei lehetnek.

Az oxigént szállító hemoglobin (oxihemoglobin) vörös színű, ezért hiánya sokszor jól látható tüneteket: sápadtságot, a nyálkahártyák és a körömágy kifehéredését okozza. Az oxigénellátás romlása pedig gyengeséghez, fáradékonysághoz, erőkifejtés közben légszomjhoz, szédüléshez, rossz közérzethez és koncentrációs zavarokhoz vezet.

Súlyos vérszegénység esetén a szervezet a vér oxigénszállító képességének romlását a szív teljesítményének fokozásával próbálja kompenzálni. Ezzel kapcsolatos tünetek is felléphetnek, például a szívritmus gyorsulása, szívritmuszavarok, szívzörejek, a szív megnagyobbodása és szívelégtelenség. Súlyos esetben légzési nehézségek is felléphetnek.

Gyermekekben a krónikus anémia viselkedési zavarokat, étvágytalanságot, a fizikai, szellemi és szociális fejlődés lassulását és iskolai teljesítményromlást okozhat. Különösen súlyos következményei lehetnek csecsemőkben: gátolja a növekedést, megzavarhatja a mozgásfejlődést és a gerincvelői idegek myelinizációját.

A vashiányos állapot jellegzetes elváltozásokat okozhat a kültakarón: fokozódhat a hajhullás, a köröm töredezetté és homorúvá válhat. Kevesen tudják, hogy a szájüreget és a száj környékét érintő kellemetlen tünetek, mint az afta, a szájzug-gyulladás vagy a nyelv gyulladása is lehet vashiány következménye.

A vashiány okozta tünetek széles tárházában néhány egészen különleges is akad: például a "nyugtalan láb szindróma", valamint a "kóros étvágy" (a szarka latin neve után Pica-szindrómának is nevezik), amely ételnek nem minősülő anyagok, tárgyak (pl. föld, papír, festék, homok, kavics, szemét, ürülék, jég, haj) fogyasztása utáni vágyakozást vagy tényleges fogyasztását jelenti. (Ez a jelenség másfél éves korig nem tekinthető kórosnak - aki látott már közelebbről másfél évnél kisebb gyereket, bizonyára nem csodálkozik ezen.)

Forrás: AFP

Mikor jelez vashiányt a vérkép?

Mivel a vashiányos vérszegénység legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, és a kezdeti stádiumban sokszor csak enyhe tüneteket okoz, ezért nagyon sok emberben sohasem diagnosztizálják.

Bár minden kétséget kizáró diagnózist a csontvelői vasraktárak kiürülése alapján lehet felállítani, az ehhez szükséges biopsziás mintavétel invazív és fájdalmas beavatkozás, ezért a vashiányos vérszegénységet legtöbbször laboratóriumi vérvizsgálatok eredményei alapján állapítják meg.

A vashiány jellegzetes nyomokat hagy a vérképen: a csökkent hemoglobin-mennyiség miatt csökken a vörösvértestek száma és mérete is - ez utóbbi jellemző miatt nevezik a vashiányos anémiát orvosi körökben mikrocitikus, vagyis kissejtes anémiának is. Kevesebb található továbbá a vasat raktározó ferritinből, és több a vasat a belektől a felhasználó sejtekhez szállító transzferrinből (a vas a szervezetben mindig fehérjékhez kötődik, enélkül toxikus hatású lenne).

Hogyan látszik mindez a laborleleteken?

Alacsony a hemoglobin-koncentráció (HGB) és a vörösvértestek hemoglobintartalma (MCH és MCHC), és kicsi a vörösvértestek százalékos aránya a teljes vértérfogatban, vagyis a hematokrit-érték (HCT).

Továbbá a normálisnál változatosabb méretűek a vörösvértestek, vagyis nagy a populáció eloszlási szélessége (RDW), és csökken az átlagos részecskeméret (MCV), ami az abnormálisan kicsi vörösvértestek nagy számának köszönhető. A vérszérumban pedig alacsony a vas és a ferritin (FE) és magas a transzferrin koncentrációja, valamint magas a transzferrin vassal való telítettsége (transzferrinszaturáció vagy teljes vaskötő kapacitás, TIBC).

Fontos tudni, hogy a mért értékeket mindig az életkornak és nemnek megfelelő referenciatartományokhoz kell viszonyítani. A laborértékek értelmezését bízzuk rá a kezelőorvosra.

(Záróljelben a hazai leleteken is gyakran olvasható angol rövidítések szerepelnek.)



Szögekkel tűzdelt alma helyett

A vaspótló kezelés megkezdése előtt tisztázni kell a vashiány kialakulásának okát. Előfordul, hogy ez az első tünet, ami alapján fény derül egy addig észrevétlen krónikus vérzésre, például gyomor- vagy bélrák következtében.

A komolyabb vashiányt nem lehet pusztán vasban gazdag étrenddel kúrálni, és nem érdemes próbálkozni nagyanyáink receptjével, a rozsdás szögekkel tűzdelt almával sem. Ehelyett szedjünk az orvos által ajánlott vaspótló készítményt.

Leggyakrabban tabletta vagy rágótabletta formájú készítményt szoktak felírni, amelyek általában vas-szulfátot vagy vas-glukonátot tartalmaznak, emellett némelyik folsavat is. A vaskészítményt éhgyomorra kell bevenni, és a kúra idejére (amely általában két hónapig tart) mellőzendő a tea fogyasztása.

Mellékhatásként émelygés, hányás, puffadás, székrekedés léphet fel - ilyen esetben segíthet, ha másik készítményre váltunk, de ezt feltétlenül egyeztessük a kezelőorvossal. Vaspótló gyógyszerünket pedig tartsuk jól elzárva, ezek ugyanis a gyerekkori mérgezések gyakori forrásai.

A vaspótló kúra elhalasztását szokták javasolni, ha a betegben aktív bakteriális fertőzés van jelen. A kórokozók elleni védekezés egyik módja ugyanis a vas elvonása a baktériumok elől, amelyeknek éppúgy szükségük van rá, mint nekünk.

KAPCSOLÓDÓ CIKK