Tovább élhet, aki több rostot eszik - erősítette meg egy friss amerikai tanulmányból. A több rostot fogyasztó emberek ugyanis kisebb kockázattal halnak meg szív- és légzőszervi, illetve fertőző betegségekben. A sok rostot fogyasztó férfiak körében a daganatos betegségek kockázata is kisebb.

Egy átlagos amerikai felnőtt napi 15 gramm rostot eszik, holott az ottani egészségügyi ajánlások a nőknek legalább 25, a férfiaknak pedig 38 gramm fogyasztását tanácsolják. Magyarországon az átlagos napi rostbevitel 22,7 gramm, a hivatalos ajánlás pedig 27-40 gramm.

Közel 400 ezer ember rostfogyasztását vizsgálták

Az Archives of Internal Medicine című belgyógyászati szakfolyóiratban ismertetett nagyszabású tanulmányban 388 ezernél több, 50-71 év közötti amerikait követtek nyomon kilenc éven át. Kiderült, hogy azoknak a férfiaknak és nőknek, akik a legtöbb rostot iktatták étrendjükbe, 22 százalékkal kisebb volt a halálozási kockázatuk.

A vizsgálatba bevont emberek 1995-ben és 1996-ban töltöttek ki kérdőíveket étkezési szokásaikról. Ebben 124 élelmiszerről kellett megbecsülniük, hogy milyen gyakorisággal szerepel étlapjukon. Kilenc év elteltével a résztvevők közül 31 ezer ember nem élt már. A halálozások okait az országos regiszterekből, egészségügyi feljegyzésekből állapították meg a kutatók. Az adatok értékelésénél más kockázati tényezőket is figyelembe vettek, így a testsúlyt, iskolázottsági szintet, dohányzást és az általános egészségi állapotot, és még így is alacsonyabb volt  a halálozás kockázata azok körében, akik több rostot ettek.

A férfiaknál a sok rost csökkenti a daganatos betegségek miatti halálozási kockázatot

A nagy rosttartalmú ételek csökkentik a diabétesz és a szívbetegségek kockázatát, mert hatásukra javul a vércukor- és koleszterinszint, a vérnyomás, sőt a gyulladásos folyamatok is.

Feltételezik, hogy a rostok megkötik a szervezetben a méreganyagokat, és segítik azok gyorsabb eltávolítását. A daganatos betegségek esetében csak a férfiaknál csökkentette a halálozási kockázatot a több rost fogyasztása, vélhetően azért, mert náluk gyakoribbak az étkezéssel összefüggésbe hozható ráktípusok.

Első lépésként cseréljük le a fehér kenyeret teljes kiőrlésűre

Rostokat tartalmaznak a gyümölcsök és zöldségek is, ám a legjobb hatást a gabonákból származó rostanyagok esetében tapasztalták a vizsgálatban.

A teljes kiőrlésű gabonák a rostokon kívül sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy első, könnyű lépésként a fehér kenyeret váltsák fel teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérre azok, akik túl kevés rostot fogyasztanak. Ezen túl növeljük zöldség- és gyümölcsfogyasztásunkat is, különösen nagy a rosttartalma az almának, a bogyós gyümölcsöknek, a sárgarépának és a száraz hüvelyeseknek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a túlzásba vitt, napi 50 grammnál több rost bevitelét a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége nem ajánlja, mert puffadást okoz, fokozza a hasznos anyagok megkötését és kiürülését, valamint emésztési problémákat von maga után.