A nehéz helyzetek kiváltotta érzelmi reakciónk alapján megjósolható, hogyan reagál szervezetünk a stresszre - állítják a Pittsburghi Egyetem kutatói a Brain, Behavior, and Immunity című szaklap e havi számában. 

Judith Carroll és kollégái 102 egészséges, középkorú emberben vizsgálták a stressz érzelmi és élettani hatása közti összefüggést.

A résztvevőket arra kérték, hogy tartsanak beszédet egy "bírálóbizottság" és videokamera előtt, miközben monitorozták az érzelmi reakciókkal összefüggő élettani változásokat (például a pulzus- és vérnyomás növekedését). A feladat végeztével pedig kikérdezték őket a megmérettetés során tapasztalt érzelmeikről, és megmérték egy gyulladásos folyamatokban résztvevő molekula, az interleukin-6 fehérje szérumkoncentrációját.

A feladat során a résztvevőkben kimutatható volt a szívritmus gyorsulása és a vérnyomás emelkedése, valamint nőtt az interleukin-6 koncentrációja is, ám jelentős eltérések voltak a változások mértékében. A kutatók azt találták, hogy a gyulladást jelző molekula mennyisége azokban nőtt leginkább, akikben a legerősebb érzelmi reakciókat váltotta ki a feladat.

A könnyen dühbe gurulóknál hamarabb jelentkezhet gyulladás

Az eredmények felvetik a lehetőséget, hogy azok, akikben viszonylag kis nehézségek is gyakran váltanak ki dühöt vagy szorongást, hajlamosak a gyulladásos válaszra, és idővel ez a hajlam sebezhetővé teheti őket a gyulladásos betegségekkel, például a szív- és érrendszeri problémákkal szemben - vélik a szerzők.

A pszichológiai folyamatok és az egészség közti kapcsolatokat vizsgáló pszichoneuroimmunológia egyre népszerűbb kutatási terület. A pittsburghi kutatók vizsgálata ennek a területnek egy kulcsfontosságú kérdését feszegeti: a stresszre adott gyulladásos válaszokban lévő egyéni különbségek okát.