Elérte az USA-t az atomfelhő, de nem veszélyes

Radioaktív xenon és egyéb hasadványtermékek jelenlétét mutatták ki a Fukusima Daiichi erőműtől körülbelül 300 kilométerre található japán mérőállomásokon, valamint az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA nyugati partjánál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver) mérőállomáson is. A mért értékek mindenütt jóval alacsonyabbak a megengedett határértékeknél.

A korábbinál jóval nagyobb területről, a Fukusima Daiichi erőmű 80 kilométeres körzetéből javasolja a lakosság evakuálását az Egyesült Államok Nukleáris Felügyelő Bizottsága (NRC). A japán hatóságok csak az erőmű 20 kilométeres körzetében lakókat szólították fel a terület elhagyására, míg a 20-30 kilométer távolságban lakóknak azt tanácsolták, hogy maradjanak zárt helyen.

Az új ajánlás a legrosszabb forgatókönyv alapján készült

Az amerikai hatóság bejelentése sokakat meglepett, mivel az erőmű 20 kilométeres körzetén kívül eddig nem mértek az evakuálást indokolttá tévő sugrázásértékeket. A 80 kilométer sugarú evakuációs zóna egyébként jóval nagyobb az 1986-os csernobili katasztrófa idején kijelöltnél is: akkor az erőműtől körülbelül 30 kilométerre élő 115 000 embert telepítették ki - írja a Scientific American.

Az amerikai szakemberek azzal indokolták a fokozott óvatosságot, hogy a tönkrement fukusimai erőmű állapota igen gyorsan változik, és senki nem tudja nagy biztonsággal megjósolni, mi fog történni a közeljövőben. David McIntyre, az NRC szóvivője szerint az ajánlás nem a jelenlegi helyzet, hanem a feltételezett legrosszabb forgatókönyv alapján készült, amely szerint az erőmű 80 kilométeres körzetén belül felléphet az óvintézkedéseket szükségessé tevő, óránkénti 10-50 millisievert erősségű sugárzás.

Abban valamennyi szakértő egyetért, hogy az Egyesült Államokban élőknek semmi okuk az aggodalomra, és a nyugati parton sem tartják indokoltnak a kálium-jodid tabletták szedését.

A radioaktív felhő elhelyezkedése

Az erőmű közvetlen környezetén kívül az elsődleges veszélyt nem a nagyenergiájú fotonok vagy szubatomi részecskék formájában érkező direkt sugárzás, hanem a károsodott erőműből a levegőbe kerülő radioaktív anyagok jelentik. A radioaktív felhőt alkotó anyagok lebomlásuk során veszélyes gammasugárzást bocsátanak ki, és további veszélyt jelenthet, ha belélegezve, lenyelve vagy a bőrön át felszívódva a szervezetbe jutnak - olvasható a Scientific American cikkében.

Radioaktív xenon és egyéb hasadványtermékek (elsősorban jód-, tellúr- és céziumizotópok) jelenlétét az erőműtől körülbelül 300 km-re található japán mérőállomásokon, valamint az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA nyugati partjánál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver) mérőállomáson is kimutatták. A mért értékek mindenütt jóval alacsonyabbak a megengedett határértékeknél - olvasható az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján.

A mérési eredmények összhangban vannak az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzések Központjának (ECMWF) meteorológiai adatai alapján számolt szétterjedéssel, amely a március 18-i állapotokat tükröző radioaktív felhő ábráján látható.

Magyarországon is az átlagosnál gyakrabban figyelik a radioaktív sugárzás szintjét, de eddig nem tapasztalták annak megnövekedését. Szakemberek szerint e legrosszabb forgatókönyv esetén sem lesz ránk hatással a katasztrófa.

Szennyezett élelmiszerek

Fukushima prefektúrában négy tejmintában és egy ivóvíz-mintában találtak határértéket meghaladó jód-131 koncentrációt. Ibaraki és Tochigi tartományokban jód-131 és cézium-137 izotópokat detektáltak spenótban. A vizsgált minták aktivitáskoncentrációja mintáról-mintára nagy eltérést mutat. Némelyik mintában a jód- és cézium-tartalom meghaladja a határértéket - írja az OAH.