A nyelőcsőrák kialakulása szempontjából veszélyeztetett betegek eperrel védekezhetnek a daganat ellen - derül ki egy amerikai-kínai összefogásban végzett kutatásból.

"A hathónapos eperkúra biztonságos, kivitelezése igazán egyszerű. És megéri, hiszen első eredményeink szerint az eper mérsékelte a nyelőcső-elváltozások súlyosságát, és csökkentette a rákra jellemző molekuláris eltérések előfordulásának gyakoriságát" - foglalta össze Tong Chen, az Ohioi Állami Egyetem belgyógyásza.

Chen és munkatársai korábban leírták, hogy a fagyasztva szárított eper jelentős mértékben gátolta a nyelőcsőrák kifejlődését kísérleti állatokban (patkányokban). E korábbi sikerre alapozva indították meg fagyasztva szárított eperrel végzett, I-es fázisú (vagyis kis létszámú, a módszer biztonságosságát tesztelő) klinikai vizsgálatukat Kínában. A kísérletbe olyan pácienseket vontak be, akiknek a nyelőcsövében rosszindulatú elfajulásra hajlamos, úgynevezett rákmegelőző elváltozást mutattak ki.

Az Ohioi Állami Egyetem története során először szervezett olyan kollaborációs kutatást, amelynek klinikai vizsgálatait Kínában végeztek. Az eredményekről Chen az Amerikai Rákkutató Társaság Orlandóban megrendezett éves kongresszusán számolt be.

Napi 60 gramm szárított eper fél éven keresztül

A vizsgálat 36 résztvevője naponta 60 gramm fagyasztva szárított epret fogyasztott el hat hónapon át. A kutatók mind a kúra előtt, mind utána szövetmintát vettek a nyelőcső kóros területéről. A 36 résztvevőből 29-nél sikerült kimutatni a rákmegelőző elváltozás szövettani súlyosságának csökkenését. Az eper napi rendszerességű fogyasztása csökkentette a sejtosztódás mértékét, a gyulladást, és bizonyos gének átíródását - vagyis a daganat keletkezésével ellentétes irányban befolyásolta ezeket a folyamatokat.

Akinek a nyelőcsövében rákmegelőző elváltozást mutatnak ki, annál a rosszindulatú daganat várhatólag néhány évtizeden belül kialakul. A tanulmány legfontosabb tanulsága az, hogy az eper képes lelassítani a rákos elfajulás folyamatát, ezért felválthatja, vagy legalábbis kiegészítheti a többi, úgynevezett kemopreventív szert, amelyek kémiai úton gátolják a daganat kifejlődését. A kutatók feltevéseiket széleskörű, kontrollos kísérletekben szeretnék a későbbiekben ellenőrizni.

A nyelőcsőrák a világon a hatodik leggyakoribb daganat típus

A nyelőcsőrák világszinten az emésztőrendszer harmadik leggyakoribb daganata, és a hatodik helyen áll a daganatos halálokok között. Chen munkacsoportja a nyelőcsőrákok 95 százalékát kitevő laphámrákokkal foglalkozik. Ennek a nyelőcsőrák-fajtának különösen rosszak a túlélési mutatói: a diagnózis felállítása utáni ötödik évet a betegeknek mindössze 10 százaléka éri meg. A nyelőcső laphámrákja elsősorban Kínában, Japánban, Dél-Afrika egyes területein, Iránban, Franciaországban és Puerto Ricóban szedi áldozatait. Kína ezért kimondottan alkalmas terep a nyelőcsőrák kutatására - meg persze azért is, mert a világ legnépesebb országa lévén a klinikai vizsgálatokba bevonható betegek száma itt a legmagasabb. Az ohioi orvosok remélik, hogy ez a kollaboráció kaput nyit a további, Kínával együttműködésben végzendő klinikai kísérletek felé.

Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában a nyelőcsőrák első számú rizikófaktorai a dohányzás és az alkoholfogyasztás, közvetlenül a gyümölcsökben és zöldségekben szegény, rossz minőségű táplálkozás mellett. Ázsiában ezekhez további kockázati tényezők társulnak, úgymint a rendkívül sós, illetve gombatoxinokkal szennyezett ételek fogyasztása, a vitamin- és ásványianyag-hiányos étrend, valamint a forró italok okozta égési sérülések.