Megfejtették, miért leszünk dühösek az igazságtalanságoktól

2011.05.04. 14:44

Svéd kutatók vizsgálata szerint egy ősi agyterület felelős az igazságtalan ajánlat hallatán érzett haragunkért.

A PLoS Biology című online folyóirat jövő heti számában megjelenő vizsgálatban a Karolinska Intézet és a Stockholmi Közgazdasági Egyetem kutatói egy kétszereplős pénzelosztós játékban tették próbára 35 kísérleti személy igazságérzetét, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal  (fMRI-vel) monitorozták.

Az úgynevezett "ultimátum-játék" lényege, hogy az egyik játékos ajánlatot tesz a másiknak egy fix pénzösszeg elosztására. Ha a másik elfogadja az ajánlatot, mindketten megkapják a megállapodás szerinti összeget, ha visszautasítja, akkor egyikük sem kap semmit.

A játék természetesen akkor válik érdekessé, ha az ajánlat nem fele-fele arányban történő osztozkodást jelent. A kutatók azt találták, hogy ha az ajánlattevő az összeg nagyobb részét akarta megtartani, a másik fél az esetek körülbelül felében nem fogadta el az igazságtalan ajánlatot -  annak ellenére, hogy így ő sem kapott semmit. Ez egybevág számos korábbi vizsgálat eredményével, amelyek azt mutatták, hogy az inkorrekt, illetve a csoport érdekeit sértő viselkedésre az emberek általában azonnali agresszióval, a büntetés valamilyen formájával reagálnak.

A gyors pénzügyi döntésekért egy ősi agyterület felel

Korábbi kutatások arra utaltak, hogy a fentihez hasonló helyzetek elemzéséért, a pénzügyi döntésekért két agyterület, az úgynevezett prefrontális kéreg és az inzula felelős. A svéd kutatók által végzett fMRI-vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a gyors pénzügyi döntésekért felelős központ valójában az amygdalában található, amely többek között a düh és a félelelem szabályozásáért felelős, evolúciósan ősi agyterület. A kísérleti személyekben az igazságtalanság megtorlására való késztetés egyértelműen összefüggött az amygdala aktivitásával.

Ezt az eredményt a kutatók egy újabb kísérlettel erősítették meg: a kísérleti személyek egyik csoportjának egy olyan szorongásoldó szert, oxazepamot adtak, amely csökkentette az amygdala aktivitását. Azok, akik kaptak ilyen gyógyszert, hajlamosabbak voltak elfogadni az igazságtalan ajánlatokat, mint a másik, placebót kapott csoport tagjai, annak dacára, hogy tisztában voltak az ajánlat igazságtalan mivoltával.

Különbséget találtak a nemek között is: a férfiakban magasabb volt az amygdala aktivitási szintje és hajlamosabbak voltak a nem fair ajánlatok visszautasítására, mint a nők. A nemek közti különbség azonban csak a kontroll csoportban volt megfigyelhető, az oxazepamot szedő csoportban nem.
 
A kutatók szerint kutatásuk nemcsak azért érdekes, mert ellentmond a pénzügyi döntések agyi székhelyére vonatkozó korábbi elméleteknek, hanem fontos etikai vonatkozásai is vannak, hiszen jól mutatja, hogy egyes gyógyszerek jelentősen befolyásolhatják mindennapi döntéseinket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK