Melyik betegségre milyen ásványvizet válasszunk?

Mivel a szomjúság leginkább ivóvízzel oltható, folyadékigényünk jelentős részét vízzel, ásványvízzel érdemes fedezni. A dietetikusok szövetsége rendszeres fogyasztásra kis nátriumtartalmú vizeket ajánl.

"A víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezetünk, mint a szilárd étel megvonására. Étel nélkül néhány hétig, akár 50 napig is képesek vagyunk életben maradni, a víz megvonása azonban már 4-5 nap alatt végzetessé válhat - olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legfrissebb hírlevelében. Szomjazás esetén a szervezet először az izmokból vonja el a nélkülözhetetlen vízmennyiséget, ami az izmok fokozott ingerlékenységével, valamint fájdalmas izomgörcsökkel jár együtt.

Az ideális működéshez szervezetünknek napi 2,3-2,5 liter vízre van szüksége

Míg az újszülöttek testének körülbelül 70 százaléka víz, a felnőtt ember szervezete már csak átlagosan 60, az időseké pedig csupán 50 százalék vizet tartalmaz. Szerveink különböző mértékben tartalmaznak vizet: az agynak például 78, a vérnek 86, a szívnek 77, a májnak 84, az izmoknak pedig 70 százaléka víz.

Annak ellenére, hogy szervezetünk víztartalma viszonylag állandó, a víz folyamatosan cserélődik. A napi átlagos vízveszteség kb. 2,3-2,5 liter (vizelettel 1,3, izzadással 0,6, légzési párával 0,3, a széklettel pedig 0,1 liter folyadékot adunk le), de mivel egészséges szervezetben a folyadékfelvétel és -leadás egyensúlyban van, ugyanennyi vizet fel is veszünk. A felvételből 1,3 liter történik folyadékkal, 0,7 liter egyéb táplálékkal, a szervezeten belüli oxidációs folyamatokkal pedig 0,3 liter vizet nyerünk.

A szervezet vízháztartását összetett idegi és hormonális folyamatok szabályozzák. Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, csökken a vízfelvétel, vagy a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz, kiszáradunk. "A dehidráció jellemző tünetei lehetnek a száraz nyelv és nyálkahártyák, a szem körüli karikák, a hűvös végtagok, a sápadt bőr és a csökkent vizeletmennyiség" - áll a hírlevélben.

Rendszeres fogyasztásra válasszunk alacsony nátriumtartalmú vizet!

A dietetikusok szövetsége azt javasolja, hogy mivel a szomjúság leginkább ivóvízzel oltható, ezért folyadékigényünk jelentős részét vízzel, ásványvízzel fedezzük. Rendszeres fogyasztásra kis nátriumtartalmú (Na) vizeket ajánlanak - ilyen például a Szentkirályi, a Lillafüredi, a Veritas, az Evian, a Jana, az Óbudai Gyémánt, a Nestlé Aquarel, a Vivien vagy a NaturAqua. Olyan ásványvizet, amelynek ásványianyag-tartalma 2000 mg/l-nél nagyobb, nem ajánlott rendszeresen inni.

Ugyancsak fontos tudni, hogy a nagyobb Na-tartalmú vizek fogyasztása, azaz amelyekben 200 mg/l-nél több a nátrium (ilyenek például a Parádi, a Ferenc József vagy a Salvus gyógyvizek), emelkedett vérnyomás és vizenyők esetén nem ajánlott.

Egyes ásványvizek és gyógyvizek jótékony hatásúak lehetnek bizonyos emésztőrendszeri panaszok esetén. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a nátriumot, káliumot és hidrogén-karbonátot tartalmazó ásványvizek (Balfi, Fonyódi, Parádi, Szegedi Anna) jól alkalmazhatók gyomorsav-túltengés, illetve epepanaszok esetén.

Csontritkulásra kalciumos, vashiányra magas vastartalmú vizet igyunk!

A szövetség szerint a kalciumot, magnéziumot és hidrogén-karbonátot tartalmazó vizek (Balatonfüredi, Kékkúti, Mohai Ágnes, Parádi) hatékonyak lehetnek csontritkulás esetén, a vastartalmú vizek (Parádi Clarissa forrás, Mohai Stefánia forrás, Csopaki víz) pedig vashiányos állapotokban. Figyeljünk azonban arra, hogy a magas kalciumtartalmú vizek túlzásba vitt fogyasztása fokozza a vesekő- és epekőképződés veszélyét.

A jódos, brómos vizek (Sóshartyáni Jódaqua, Debrecen, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Eger) a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban, az emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, az epe- és hasnyálmirigy-működés fokozására alkalmasak.

A keserűsós (magnézium-szulfátos) és glaubersós (nátrium-szulfátos) vizek (Mira, Hunyadi János, Ferenc József) kiválóan használhatók egyes gyomor és epepanaszok enyhítésére. Hashajtó hatásuk igen jelentős, székrekedés megelőzésére is hasznosak lehetnek, de jó tudni, hogy gyomorfekély, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazhatók.

"Végezetül vigyázzunk az egyszerű szénsavas vizek fogyasztásával - gyomorsav túltengésnél, gyomorfekély esetén, puffadásnál nem ajánlott a fogyasztásuk" - olvasható a hírlevélben.