Mit jelez, ha gyakran ég a gyomrunk?

Időnként bárki tapasztalhat gyomorégést. Amennyiben ez a panasz ritkán fordul elő, teljesen normális jelenségnek számít. Reflux-betegség esetén azonban az égő, maró érzés gyakran jelentkezik, vagy tartósan fennáll. 40 éves kor fölött a betegség kialakulásának valószínűsége fokozatosan nő. Életmód változtatással, vagy gyógyszerek segítségével a betegség jól kezelhető, és az esetleges szövődmények kialakulása is megelőzhető.

A lenyelt táplálék a nyelőcsőbe kerül, ahonnan egy záróizom megnyílása után jut le a gyomorba. Ez a körkörös izom alaphelyzetben zárva van, csak a lenyelt étel átengedése idejére nyílik meg, majd utána rögtön újra bezárul, és ezzel megakadályozza a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe.

A reflux-betegség lényege a gyomornedv visszaáramlása a nyelőcső alsó szakaszába, a nyelőcsövet a gyomortól elválasztó záróizom elégtelen működésének következtében. Amennyiben a visszaáramlás sokszor előfordul vagy tartósan fennáll, a savas gyomortartalom izgatja a nyelőcső nyálkahártyáját, és ezzel égő, maró érzést okoz. Általában a betegség enyhe lefolyású, de ritkán a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladásához, sőt kezelés nélkül annak kifekélyesedéséhez is vezethet.

Szövődmény lehet az állandó köhögés vagy a fogzománc károsodása

Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlzott kávéfogyasztás valamint a stressz tartoznak a reflux leggyakoribb kockázati tényezői közé. Az egészségtelen táplálkozás és a rendszertelen étkezés is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Gyakrabban fordul elő reflux terhes nőkben is, mivel a megnagyobbodott méh nyomást gyakorol a hasi szervekre.

A reflux-betegség hosszú távon kezelés nélkül sokféle szövődmény kialakulásához vezethet. Ilyen következmény lehet az állandó köhögés, a gyakori torok- vagy gégegyulladás, a fogzománc károsodása. A nyelőcső nyálkahártyáján idült gyulladás, esetleg hegesedés, ritkán szűkület vagy vérzés alakulhat ki. Az állandó irritációnak kitett nyálkahártya rákos elváltozása a legsúlyosabb szövődmény, de szerencsére rendkívül ritka.

A fekvő testhelyzet fokozza a tüneteket

A reflux-betegség legjellemzőbb tünete a gyomorégés érzése. A kellemetlen, égő érzés általában étkezés vagy lefekvés után 1 órán belül jelentkezik. A savas gyomortartalom visszaáramlásának sok egyéb megjelenési formája is ismert: gyomorszáj környéki vagy szegycsont mögötti égő érzés, maró érzés a torokban, savanyú íz a szájban illetve bizonytalan mellkasi fájdalom. Néha nyelési nehezítettség vagy köhögés is társulhat a panaszokhoz. Étkezés, fekvő testhelyzet vagy előrehajlás a tüneteket fokozhatják.

A felsorolt tünetek időnként mindenkivel előforduló, banális jelenségnek számítanak. Reflux-betegség gyanúja csak akkor merül fel, ha a panaszok hetente több alkalommal, hónapokon keresztül jelentkeznek. Ilyenkor idült savvisszaáramlás lehet a háttérben. Bár a gyomorégés enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégsem szabad komolytalanul venni. A kórisme felállítása, a hatékony kezelés megkezdése, valamint az esetleges szövődmények megelőzése céljából orvos tanácsát kell kérni.

Szövődmények esetén szóba jöhet a nyelőcső 24 órás pH monitorozása

Általában a felkeresett háziorvos vagy belgyógyász a beteg kikérdezése és a panaszok meghallgatása alapján nagy biztonsággal meg tudja állapítani a reflux-betegség kórisméjét. Amennyiben semmilyen szövődmény nem áll fenn, minden további vizsgálat elvégzése nélkül meg lehet kezdeni a kezelést.

Szövődmény (pl. vérzés) előfordulása, illetve mellkasi fájdalom jelentkezése esetén (esetleges szívproblémák fennállásának kizárása érdekében is) részletesebb kivizsgálásra van szükség. Szintén kivizsgálást javasol az orvos kezelésre nem javuló súlyos panaszok jelentkezésekor. A szóba jövő vizsgálati módszerek közül az ún. 24 órás pH monitorozás a legelterjedtebb, amelynek során egy vékony cső segítségével a szokásos napi tevékenységét végző beteg nyelőcsövében egész nap mérik a savas visszaáramlás gyakoriságát és időtartamát.

Nyelési nehezítettségről panaszkodó betegnél nyeletéses röntgen vizsgálatot, néhány más esetben gyomortükrözést végezhetnek esetleg szövetminta vétellel (bár sok esetben a reflux betegség nem okoz látható eltérést a nyálkahártyán).

Forrás: AFP

Életmódváltással a tünetek enyhíthetők

A reflux nagyon jól kezelhető betegség. Mivel véglegesen meggyógyítani ritkán lehet, általában hosszú távú kezelésre van szükség. Ennek során nem elegendő az aktuális tüneteket megszüntetni, hanem a betegség ismételt jelentkezését és a későbbi károsodást is meg kell előzni. Házi módszerek, mint a tejivás, vagy szódabikarbóna fogyasztása csak ideiglenesen csökkentik a panaszokat, nem gyógyítják a betegséget!

Az enyhébb panaszok életmódbeli változtatásokkal jól kezelhetők, sőt ily módon a betegség kialakulása megelőzhető. Az alábbi tanácsok legtöbbjének betartása egyszerűen kivitelezhető, és gyakran nagyon jó eredményt hoz:

• a nap folyamán sokszor, kis mennyiségű étel fogyasztása
• egyes élelmiszerek kerülése (pl. csokoládé, paradicsom, citrusfélék, fűszeres és bő zsírban sült ételek, kávé, szénsavas italok, alkohol)
• sok magas rosttartalmú étel fogyasztása (gabona, gyümölcs, zöldség)
• étkezés után 2-3 óráig nem szabad lefeküdni
• dohányzásról leszokás
• túlsúly esetén a testsúly csökkentése
• ágy feji részének kismértékű megemelése
• szoros ruházat kerülése

Ha nem elég az életmódváltás, szükség lehet gyógyszeres kezelésre

Amennyiben az életmódban bevezetett változtatások nem járnak kellő eredménnyel, gyógyszeres kezelésre van szükség. Többféle gyógyszercsoport is sikerrel alkalmazható reflux betegségben: egyesek megkötik a gyomor savtartalmát, mások csökkentik a sav termelődését, illetve elősegítik a gyomortartalom továbbhaladását a belek felé. Recept nélküli, és receptre felírandó szerek egyaránt forgalomban vannak, melyek közül az orvos a beteg panaszainak súlyosságától függően választja ki a megfelelőt.

Nagyon ritkán, amennyiben gyógyszeres kezelés ellenére a panaszok továbbra is fennállnak, vagy ha szövődmények alakultak ki, sebészi kezelés is szóba jön. A sebész ilyenkor műtéti úton állítja helyre a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom normális működését.