Magyarok milliói nem is sejtik, hogy vesebajban szenvednek

2011.05.13. 14:56

A magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség előbb-utóbb veseelégtelenséghez vezet. Ma Magyarországon 600 ezren szenvednek középsúlyos vagy súlyos veseelégtelenségben. A vesekapacitás romlása egyszerű szűrővizsgálattal kimutatható lenne.

Betegszervezetek, valamint a Magyar Nephrológiai Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság és a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesületének összefogásával Nemzeti Vese Program indult. A program nagykövetei Börcsök Enikő és Both András színművészek, akik személyesen is érintettek, mivel vesetranszplantáció és többéves dialízis áll mögöttük.

A magas vérnyomás és a diabétesz előbb-utóbb vesebajhoz vezet

"Ma Magyarországon körülbelül 2,5 millióan szenvednek magasvérnyomás-betegségben és 1-1,5 millióan pedig diabéteszben, ők pedig nagy valószínűséggel előbb-utóbb vesebetegek is lesznek. A közepesen súlyos és súlyos állapotú vesebetegek száma körülbelül 600 ezer, és ez a szám a jövőben nőni fog" - mondta el a program sajtórendezvényén dr. Reusz György, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke.

"A vesebetegség sok esetben akár harminc évig tünetmentes lehet. A betegek gyanútlanok, sejtelmük sincs a betegségükről, majd egyik napról a másikra összeomlik minden" - tette hozzá dr. Kiss István, a nefrológia és a dialíziskezelés országos szakfelügyelő orvosa.

A kampány célja ezért egyrészt, hogy felhívja a figyelmet a prevenció és a szűrővizsgálatok fontosságára, másrészt, hogy a betegek olyan stádiumban kerüljenek szakorvoshoz, illetve a transzplantációs várólistákra, hogy alkalmasak legyenek az átültetésre. A végstádiumú vesebetegeknek a háromnegyede ugyanis jelenleg nem alkalmas a szervátültetésre.

A program egyfajta képzés lesz a szakmán belül is, hiszen a betegség felismerésében a családorvosoknak meghatározó szerepük kellene, hogy legyen.

A dialízis életet ment, a transzplantáció új életet ad

"Jelenleg körülbelül 6000-6500 krónikus veseelégtelenségben szenvedő szorul dialízisre" - mondta el dr. Kiss István. Körülbelül 5200-an úgynevezett hemodialízisben részesülnek. Ilyenkor a beteg - eljárva egy-egy dialízisközpontba - hetente átlagosan 12 órás kezelést kap, ami vagy 3x4 órás, vagy 6x2 órás elfoglaltságot jelent. Előnyösebb lehet a 24 órás kezelés, amelyet például három éjszakán keresztül  8-8 óra alatt végeznek.

A dialízis másik típusa a hasi vagy peritonealis dialízis. Ilyenkor a beteg otthon, folyamatosan kezeli magát, azaz a nap 24 órájában működő vesét nem csak egy heti 12 órás kezelés helyettesíti. A betegek egy része azonban erre a kezeléstípusra nem alkalmas.

A dialízis életet menthet, igazán új életet azonban csak a vesetranszplanztáció biztosít. Börcsök Enikő színművésznő például két vesetranszplantáción is átesett.

A programban résztvevők hangsúlyozták: kiemelt céljuk, hogy az arra alkalmas vesebetegek felkerüljenek a transzplantációs várólistára. Ez a költségek szempontjából is előnyösebb az államnak, ugyanis egy dialíziskezelés ára jelenleg 22-23 ezer forint, míg egy transzplantációért 4,2 milliót fizet az egészségbiztosító, ami valamivel több mint 20 hónap dialíziskezeléssel egyenértékű.

Tavaly összesen 265 veseátültetés történt itthon elhunyt donorból, 42 pedig élő donorból. Az átültetések több mint felét a fővárosban végezték, a többit  három egyetemi centrumban: Debrecenben, Pécsen és Szegeden. A vese-várólistán pillanatnyilag 804 beteg van, közülük jelenleg 686-an alkalmasak transzplantációra. A várólistán lévő gyerekek száma átlagosan tíz körül van.

Kérjünk a háziorvostól vesefunkciós vizsgálatot!

"Egy 2006-os rendelkezés szerint a háziorvos 16 féle szűrővizsgálatra térítésmentesen beutalhatja betegét, többek között a vesekapacitást mérő vizsgálatra" - mondta  dr. Kiss István. A tapasztalatok szerint azonban nem minden családorvos van ezzel tisztában. Mindenesetre az elvi lehetőség mindenki számára megvan, hogy eljusson vesekapacitást mérő vizsgálatra, amely megmutatja, hogy a vese egy perc alatt menyi vért képes megszűrni.

A vizsgálat különösen ajánlott a magas vérnyomással és diabétesszel élők számára, akiknél a betegség megjelenése után átlagosan harminc év múlva az erek elmeszesedése miatt krónikus veseelégtelenség léphet fel.

Vannak egyéb tünetek is, amelyek vesebetegséget jeleznek. "Ilyen például, ha valaki nagyon sokat iszik, és nagyon sokszor kell pisilnie menni, azaz veséje nem képes a megfelelő mennyiségű víz visszaszívására. Nagyon sokszor a vérszegénység is a vesefunkció romlására utal, kevés orvosnak jut azonban eszébe ez a lehetőség. Gyerekeknél csontbetegség, például a lábszárcsontok elferdülése esetén ugyancsak érdemes vesebetegségre gyanakodni" - mondta dr. Reusz György.

A Nemzeti Vese Program honlapján számos információ található az egészségmegőrzésről és a vesebetegségek kezeléséről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK