Mit érez és mit hall az ember kómában?

2011.05.16. 8:16

A kóma és az úgynevezett minimálisan tudatos állapot között nem könnyű meghúzni a határvonalat. Belga kutatók a Science természettudományos hetilapban egy olyan tesztről számolnak be, amely egy egyszerű EEG-görbe és egy matematikai modell segítségével különbséget tud tenni a tudatállapotok között.

A Liege-i Egyetem kutatója, Melanie Boly és munkatársai által végzett vizsgálataik azt mutatják, hogy a tudatosság szempontjából kulcsfontosságú tényező két agykérgi terület, a tervezésért, gondolkodásért felelős homloklebeny, és a hallási információt feldolgozó halántéklebeny közti kommunikáció.

A kutatók szerint a módszer segíthet az orvosoknak, hogy minél pontosabb diagnózist állítsanak fel a betegek tudatát illetően, és jobban meg tudják állapítani a felépülés esélyeit. Ez nagy segítség azoknak a családoknak, akiknek nehéz döntéseket kell meghozni egy szeretett személy ellátását, életben tartását illetően.

Mi a különbség vegetatív állapot és minimális tudatos állapot között?

Egy vegetatív állapotban lévő ember spontán kinyithatja a szemét és reflexes mozgásokat is végezhet, de nem tud gondolkodni, és valószínűleg nem érez fájdalmat. Van esélye a felépülésre, de a javulás esélye egy év után nagymértékben csökken.

Ezzel szemben aki minimálisan tudatos állapotban van, az szándékos, nem reflexes válaszokat adhat különböző ingerekre. Képes lehet néhány szót mondani vagy követni a tükörképét, és érzi a fájdalmat. Ez a kategória csak 2002 óta számít hivatalos diagnózisnak, ezért a felépülés esélyét illetően nincs megbízható adat, de annyi bizonyos, hogy ebben az esetben is csökken a remény egy év után.

A két állapot elkülönítésére jelenleg a Kóma Felépülési Skála (Coma Recovery Scale) nevű teszt a legelfogadottabb módszer. Ez a teszt annak alapján értékeli a betegek állapotát, hogy képesek-e tudatos viselkedésre, például beszédre és a tekintetük irányítására.

Hangvizsgálat az agyi kapcsolatok feltárására

Boly és munkatársai egy biológiai módszert kerestek, amely kiegészítheti a viselkedési tesztet. Az agyi elektromos aktivitást vizsgáló EEG-készülék segítségével 8 vegetatív állapotban lévő beteget, 13 minimálisan tudatos állapotban lévő beteget és 22 egészséges személyt vizsgáltak.

A kísérleti személyeknek egy hangsorozatot játszottak le, amelyben időnként a korábbiaktól eltérő magasságú hang hallatszott. Az ehhez hasonló meglepő, váratlan környezeti ingerek feldolgozása a homloklebeny feladata, ezért a hangokat észlelő halántéklebeny "üzenetet küld" a homloklebenynek, ami az EEG-görbén is látható.

A kutatók azt találták, hogy az egészséges és a minimálisan tudatos állapotban lévő emberekben a homloklebeny egy válasz-üzenetet küldött a halántéklebenybe. Ám a kómás (vegetatív) állapotban lévők agyában a kommunikáció egyirányú volt: csak a halántéklebenyből a homloklebenybe érkeztek jelek, visszafelé nem.

EEG-t korábban is próbáltak használni a tudatosság vizsgálatára, ám ez nem járt sikerrel, mivel a koponya felszínére helyezett elektródokkal észlelt EEG-jelek csak megközelítő információt adnak arról, mi történik az agyban. Ezt a problémát a belga kutatók egy matematikai modell segítségével küszöbölték ki, amellyel meg tudták becsülni, milyen agyi aktivitás eredményezhette az észlelt EEG-jelet.

A kutatók nem gondolják, hogy módszerük önmagában alkalmazható lenne diagnosztikai eszközként, inkább azt remélik, hogy hasznos kiegészítője lehet a Kóma Felépülési Skálának. Tudományos szempontból azonban a legérdekesebb, amit az eredmények a tudatosságról elárulnak.

Nem feltétlenül arról van szó, hogy maga a homlok- és halántéklebeny közti kapcsolat a tudatosság székhelye, de egyértelműen úgy tűnik, hogy az ehhez hasonló agyon belüli kommunikáció kulcsfontosságú a tudatossághoz.

KAPCSOLÓDÓ CIKK