Mit tehetünk a hasmenésjárvány megjelenése ellen?

2011.06.10. 19:34

Kerülni kell a nyers hús, a nyers vagy nem kellően hőkezelt tej, illetve az abból készült tejtermékek, továbbá a mosatlan nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Javasolt a zöldségfélék párolás, főzés utáni fogyasztása. Ügyelni kell a hűtő és a konyhai munkafelületek, vágódeszkák, konyharuhák tisztaságára. A baktérium a főzéstől, sütéstől elpusztul, de a fagyasztást túléli.

Európa számos országába eljutott már a német hasmenésjárvány kórokozója. Bár Magyarországon június 9-ig nem regisztráltak a német járványért felelős baktérium okozta megbetegedést, a járványügyi és mikrobiológiai felügyelet megerősítése megtörtént: az Országos Epidemiológiai Központ felkészült a baktérium gyors azonosítására. Hogyan előzhető meg és hogyan kezelhető a megbetegedés, mi a teendő, ha valaki gyanús tüneteket észlel?

A kórokozó pontos típusa

A németországi járványt okozó baktérium a hasmenést okozó Escherichia coli úgynevezett EHEC csoportjába tartozik (enterohemorrágiás Escherichia coli). A baktérium szerotípusa O104:H4, és 2-es típusú Shiga-toxint termel, ezért Shiga-toxin-termelő E. colinak, STEC-nek is nevezik. A baktériumsejtek halmazai tapadnak a bélfalhoz, és a baktérium többféle antibiotikummal szemben ellenálló (multirezisztens).

Hogyan csökkenthető a fertőzésveszély?

A STEC-csoportba tartozó baktériumok általában kérődzőkből, elsősorban szarvasmarhából, birkából, kecskéből, illetve sertésből mutathatók ki. Mind szennyezett élelmiszer (gyakran a nem megfelelően átsütött marhahús), mind szennyezett ital (nyers tej, víz, gyümölcslé stb.) lehet a fertőzés terjesztője, de a fertőzés állatról emberre, vagy emberről emberre (ha a szennyezett kézről a szájba kerül a baktérium) is terjedhet. Adott esetben a fertőzött, de megbetegedés tüneteit nem mutató szarvasmarha trágyájával szennyezett zöldség vagy gyümölcs is terjesztheti a kórokozót, illetve fertőződhet a természeti környezet is (pl. állattartó farm talaja, felszíni víz).

A megelőzés ezen ismeretek birtokában egyszerű: a legfontosabb a biztonságos élelmiszerek fogyasztása, az élelmiszer-higiénés szabályok betartása, és a betegek környezetében az általános személyi higiénés rendszabályok szigorú betartása. Kerülni kell a nyers vagy nem kellően hőkezelt hús, nyers vagy nem kellően hőkezelt tej, illetve az abból készült egyéb tejtermék, továbbá a mosatlan nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Javasolt a zöldségfélék párolás, főzés utáni fogyasztása. Ezen kívül ügyelni kell a hűtő és a konyhai munkafelületek, vágódeszkák, konyharuhák tisztaságára. A baktérium a főzéstől, sütéstől elpusztul, de a fagyasztást túléli! Ellenálló a savakkal szemben is, ezért nem pusztul el például a salátaöntetek savas közegében sem.

A németországi hasmenésjárvány forrását még nem sikerült azonosítani, de a legutóbbi hírek szerint ismét a babcsíra áll az első helyen.

Bár a csírák tápanyagtartalma rendkívül magas (B-, C-, K- és D-vitaminban gazdagok, a gabonacsírák továbbá E-vitamint is tartalmaznak, valamint kiemelkedő foszfor-, magnézium-, kalcium- és káliumtartalmuk), mikrobiológiai szennyezettségük alapján több országban a közepesen kockázatos táplálékok közé sorolják őket az élelmiszerbiztonsági hatóságok, és rendszeresen figyelmeztetést adnak ki a nyersen fogyasztott csírák kockázatáról. A csírák fogyasztásának kockázatát az adja, hogy előállítási technológiájuk nemcsak a csíráknak, hanem a kórokozó baktériumok elszaporodásának is kedvez (kedvező hőmérséklet, páratartalom). Ezért a hatóságok gyerekeknek, várandósoknak, időseknek és gyenge immunrendszerűeknek általában sem ajánlják a csírafogyasztást.


Milyen tünetek kísérik a fertőzést, mik a teendők megbetegedés esetén?

A betegség két, jól elkülönülő fázisból áll: miután a baktérium bekerült a szervezetbe, általában 3-8  nap múlva kezdődnek a véres (ritkábban vizes) hasmenéses tünetek, amelyek gyakran járnak együtt erős alhasi görcsökkel, ritkán lázzal vagy hányással. A megbetegedés jellemzően 5-7 nap alatt magától gyógyul. Átmeneti tünetmentes időszakot követően (kb. 1-2 héten belül) a betegek kisebb hányadában kialakulhat a vörösvértestek szétesésével és akut veseelégtelenséggel járó súlyos szövődmény, a hemolitikus urémiás szindróma (HUS). Az aktuális járvány kapcsán, kis számban ugyan, de előfordultak olyan esetek is, amelyek során hasmenés nélkül alakultak ki a szövődmények, illetve idegrendszeri tünetek (beszédzavar, epilepszia) is megjelentek. Ilyen tünetek előfordulása a STEC-fertőzésekkel kapcsolatban nem ismeretlen, de ritkán tapasztalható.

A STEC okozta megbetegedések kezelése elsősorban a folyadékpótláson alapul, emellett fontos a cukor- és ásványianyag-pótlás. A gyógyszertárakban kaphatók ún. rehidráló porok, amelyeket vízben feloldva kell bevenni. Ezek megakadályozzák a kiszáradást és rendezik a folyadékháztartást.

A STEC-baktériumok okozta fertőzésre az antibiotikumos kezelés általában ellenjavallt, mivel a kezelés hatására elpusztult, széteső baktériumokból még több toxin kerül a szervezetbe, ami tovább rontja a beteg állapotát, és elősegítheti súlyos szövődmények, például a HUS kialakulását. Súlyos esetekben indokolt lehet az antibiotikum-terápia, ám a németországi járványt okozó baktérium nagymértékben ellenállónak bizonyult az antibiotikumok széles skálájával szemben, ami megnehezíti a hasmenéses tünetek megjelenését követően haladéktalanul megkezdett megfelelő terápia kiválasztását. A STEC-baktériumokra nem jellemző a többféle antibiotikummal szembeni rezisztencia (ún. multirezisztencia), mely azonban ismert az enteroaggregatív E. coli baktériumokkal összefüggésben.

A jelenlegi járvány kapcsán először alkalmaztak egy újfajta, biológiai terápiás szert, az eculizumabot. Az első tapasztalatok után úgy tűnik, hogy ez az antitest-készítmény jól alkalmazható a járványban megbetegedettek kezelésére.

A STEC fertőzés szövődményeként kialakuló HUS tüneti kezelést igényel, a betegek többsége maradandó károsodás nélkül gyógyul.

A Németországban zajló járvánnyal és a hazai esetek felderítésével kapcsolatban további információk és egyéb tájékoztatók a www.oek.hu és a www.antsz.hu oldalakon találhatóak.

Hol és hogyan azonosítják Magyarországon a kórokozót?

A STEC okozta hazai hasmenéses vagy heveny veseelégtelenséggel és vérszegénységgel (HUS) járó eseteket 1985 óta az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Referencia Laboratóriumában vizsgálják. A megbetegedések 1998 óta bejelentésre kötelezettek. A STEC-baktériumok okozta megbetegedésekre szórványos előfordulás jellemző hazánkban. Ha olyan rendkívüli helyzet alakul ki, mint a jelenlegi németországi járvány, a járványügyi és mikrobiológiai felügyeletet haladéktalanul megerősítik a kapcsolódó hazai esetek felderítése érdekében.

Magyarország rendelkezik a minták vizsgálatához szükséges laboratóriumi háttérrel. A laboratóriumi hálózati együttműködés keretében a hasmenéses és németországi tartózkodással összefüggésbe hozható betegek mintái eljutnak az OEK Referencia Laboratóriumába. A laboratórium gyors és specifikus vizsgálatokkal készült fel a járványt okozó baktérium azonosítására. (A járványt okozó baktérium sejtfal-antigénjére specifikus immunsavóval, tárgylemezen végzett agglutinációs módszerrel, a beteg székletmintájának baktériumtenyészetéből néhány percen belül elvégezhető az O104 szerocsoport szűrővizsgálata.)

A referencia laboratórium felkészült a toxintermelő képesség kimutatására, és megerősítő vizsgálatok elvégzésére.

Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha valakinél a tünetek alapján felmerül a fertőzés gyanúja, és az inkubációs időben Németországban (elsősorban az ország északi tartományaiban) tartózkodott. Az alapellátást, szakellátást végző orvos vagy a kórházban dolgozó szakember azonnal jelzi az egészségügyi hatóság felé az esetet, és gondoskodik a megfelelő vizsgálati anyag beküldéséről.

Forrás: AFP/HO/HZI

 Aktuális adatok a németországi járvánnyal kapcsolatban

Az Európai Betegség-megelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) honlapján megjelent adatok (2011. június 9.)

Uniós tagállamok

 HUS szövődménnyel nem járó STEC esetek / (halálesetek száma)

HUS esetek / (halálesetek száma)

Ausztria  

3 (0)

1

Csehország 

1 (0)

0

Dánia  

12 (0)

8 (0)

Finnország  

 1 (0)

0

Franciaország  

 2 (0)

0

Görögország

1 (0) 

0

Hollandia

 2

 4 (0)

Luxemburg

1(0)

0

Lengyelország  

0

2 (0)

Németország

2086 (8)

722 (18)

Norvégia

1 (0)

0

Spanyolország

1(0)

1 (0)

Svájc

3 (0)

0

Svédország 

30 (0)

16 (1)

Egyesült Királyság (UK)

2 (0)

3 (0)

ÖSSZESEN  

2142 (8)

757 (19)



A járványügyi felderítés még folyamatban van, a fertőzés forrása nagy valószínűséggel valamilyen fertőzött élelmiszer. Az esetek többségét az észak-németországi tartományokban regisztrálták. Szokatlanul magas a szövődményes esetek száma, és szokatlan, hogy a betegek többsége felnőtt nő.

Mit tudunk a kórokozóról?

Escherichia coli baktériumok röviddel a születés után bekerülnek az újszülött bélrendszerébe és ott megtelepednek. Ezt követően kialakul egyfajta kölcsönösen előnyös kapcsolat a gazdaszervezet és a baktériumok között, amely azután élethosszig megmarad.

Az E. coli baktériumok és a környezetükben élő, e fajba vagy rokon fajba tartozó baktériumok között gyakori az örökítő anyag cseréje. Ennek következtében az egyes E. coli törzsek különféle forrásból származó tulajdonságokat mutathatnak. E tulajdonságok együttese ugyanakkor jellemző bizonyos E. coli csoportokra, amelyek az általuk okozott megbetegedések tekintetében is jól elkülönülnek egymástól. A hasmenéses megbetegedést okozó patogéncsoportok különböző típusú és súlyosságú kórképekért felelősek. Ennek oka a genetikai állományukban keresendő: például olyan tulajdonságokat kódoló genetikai elemekkel rendelkeznek, amelyek segítségével egy vagy többféle méreganyagot (toxint) termelhetnek, vagy olyan speciális felületi szerkezeteket képezhetnek, amelyekkel különlegesen erősen képesek az ember bélfalához tapadni.

A Németországban járványosan előforduló megbetegedéseket okozó baktériumra jellemző a STEC és egy másik hasmenéses megbetegedést okozó E. coli csoport, az úgynevezett enteroaggregatív E. coli (EAggEC) tulajdonságainak kombinációja. E tulajdonságok kombinációja nem először fordul elő, de korábban az E. coli baktérium egy másik szerotípusában (O111:H2) mutatták ki. Nem először kerül izolálásra HUS betegből O104:H4 STEC baktérium sem. Azonban O104:H4 szerotípusú E. coli baktérium ilyen kiterjedt és súlyos szövődménnyel járó hasmenéses járványt első ízben okozott világon.


A cikk dr. Herpay Mária (az Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai II. Osztálya és a Nemzeti Referencia Laboratórium vezetője) és dr. Mag Tünde (az Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai Osztályának mikrobiológusa) összefoglalója alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ CIKK