A sok spenót, brokkoli és málna megzavarhatja a véralvadásgátlók hatását

2011.06.24. 13:59

Szezonjuk van a K-vitamint tartalmazó zöldségeknek-gyümölcsöknek, ilyen többek között a spenót, a zöld saláták, a spárga, a karfiol, a kelbimbó vagy a málna. Nagy mennyiségű fogyasztásuk azonban a véralvadásgátlók szedése esetén nem ajánlott.

A K-vitamin a D-, E- és az A-vitaminhoz hasonlóan a zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik. Elnevezése gyűjtőnév, két formát takar: a K1-vitamint (fillokinon) táplálékainkkal juttatjuk szervezetünkbe, a K2-vitamint (menakinon) a vastagbélben lévő baktériumok szintetizálják.

A vitamin nélkülözhetetlen a véralvadáshoz, az ehhez szükséges egyik fehérje, a protrombin képződéséhez. Ezentúl az egészséges csontképzésben is fontos szerepet játszik.

A vitamin hiánya esetén csökken a vér protrombin-szintje, és vérzékenység jelentkezik, például erőteljesebben vérzik egy seb, az orr, de súlyosabb esetben gyomor és/vagy bélvérzés, illetve vérhányás is felléphet. K-vitamin-hiány esetén a vér a vizeletben és a székletben is megjelenhet.

A K-vitaminban leggazdagabb élelmiszerek

A vitamint legfőképpen a leveles zöldségek és főzelékfélék tartalmazzák: a spenót (120-350 mikrogramm/100 g), a brokkoli (200 mikrogramm/100 g), a zöld saláták (200 mikrogramm/100 g), a káposztafélék (150-200 mikrogramm/100 g) és a kelbimbó (177 mikrogramm/10 g). De magas a K1-vitamin-tartalma a spárgának, a karfiolnak, a paprikának, a szójababnak, a málnának, az epernek, az avokádónak, a tojásnak, a marhamájnak és a zöld teának is.

A szigorú vegán étrend is hiányt okozhat

Vegyes táplálkozással naponta átlagosan 70-250 mikrogramm K1-vitamint fogyasztunk, ilyen bevitel esetén egészségeseknél vitaminhiány nem alakul ki, és túlfogyasztás esetén sem ismeretes toxikus hatás.

Fontos tudni azonban, hogy a táplálékból származó K-vitaminnak csupán 10-70 százaléka szívódik fel. A felszívódást befolyásolja az étrend zsírtartalma, így zsiradékmentes táplálkozásnál (például szigorú vegán étrendnél) kialakulhat K-vitamin-hiány. Ugyancsak hiánytünetek léphetnek fel felszívódási zavarral járó betegségek esetén, illetve májműködési zavarnál is (a máj tárolja is a K-vitamint).

Az újszülött csecsemőknél, főleg koraszülötteknél szintén előfordulhat K-vitamin-hiány, illetve következményes vérszegénység. Az anyaméhben ugyanis a placentán keresztüli vitaminfelszívódás viszonylag rossz, az újszülöttekben pedig a bélbaktériumok száma még kevés a termeléshez, ezért az újszülöttek K-vitamin-cseppeket, szükség esetén K-vitamin-injekciót kapnak.

A K-vitamin különleges kapcsolata a véralvadásgátlókkal

Közvetve vagy közvetlenül csökkentik a bevitt K-vitamin hasznosulását a görcsoldók, valamint néhány antibiotikum.

De a K-vitaminban gazdag táplálkozás is hatással van egyes gyógyszerek felszívódására, különösen a véralvadásgátlókéra, amelyeket általában olyan betegségek után szed a beteg a további vérrögök kialakulásának megelőzésére, mint az infarktus, a trombózis vagy az embólia.

Egy véralvadásgátló terápia során, ha túlzott mennyiségű a napi étrendben a leveles zöldségek mennyisége, akkor a sok K-vitamin csökkentheti a gyógyszer hatását, amennyiben viszont nem fogyasztunk egyáltalán az adott napon K1-vitamin-tartalmú élelmiszert, akkor felerősödhet a gyógyszer hatása. Ezért véralvadásgátló terápia idején a vitamin kiegyensúlyozott, egyenletes elosztására kell törekedni, és általánosságban elmondhatjuk, hogy ilyenkor a K-vitamin-tartalmú élelmiszerek fogyasztása ne haladja meg összességében a 10 dkg-ot, szigorú diétára azonban nincs szükség

A véralvadásgátlók hatását leginkább a magas K-vitamin-tartalmú élelmiszerek befolyásolják (a korábban felsoroltak). Közepes K1-vitamin-tartalmuk révén mérsékelten csökkentheti a véralvadásgátló hatását a zöldbab, a zöldborsó, a sárgarépa, a kukorica, a zeller, az uborka, a paradicsom, a gomba, a petrezselyem, a vöröshagyma, a póréhagyma, a kömény, a kapor, az alma, a narancs, az étolaj, az extra szűz olívaolaj és a vaj.

Nem befolyásolják a véralvadásgátló gyógyszerek hatását a húsok, a halak, a gabonafélék, a kenyér és a péksütemények, a tészták, a burgonya, a rizs, a tej és a tejtermékek.

Spenót, málna, paprika - gyógyszert szedők ne egy napon belül fogyasszák!

Aki véralvadásgátló gyógyszert szed, egy napon belül ne fogyasszon többféle, magas K1-vitamin-tartalmú zöldséget, gyümölcsöt és egyéb élelmiszert (például sok parajt, málnát, paprikát együttesen az adott napon). A vitamin felszívódását nagyban befolyásolhatja az étrend zsírtartalma is: minél több zsírt fogyaszt valaki, annál nagyobb mennyiségben szívódik fel a K-vitamin. Véralvadásgátló terápia idején tilos az alkoholos italok fogyasztása.



KAPCSOLÓDÓ CIKK