A népszerű műanyagadalék befolyásolhatja a párválasztást

A hím egerek, amelyeket születésük után a széles körben alkalmazott műanyagadalék, a biszfenol-A (BpA) hatásának tettek ki, felnőttként a nőstényekhez hasonlóan viselkedtek, a nőstények pedig kevésbé érdeklődtek irántuk - derült ki egy új amerikai vizsgálatból.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett eredmények szerint a biszfenol-A embereknél is befolyásolhatja a fejlődést és a viselkedést.

A vegyületnek magzatként kitett hímek másképp viselkedtek

Az amerikai Missouri Egyetem munkatársai kutatásukban olyan amerikai erdei egér hímeket vizsgáltak, amelyeket magzatként illetve az anyatejen keresztül BpA-nak tettek ki. A vizsgált egerek látszólag nem tértek el a többi hímtől, mégis egyértelműen mások voltak.

"A BpA-nak kitett hímek nem akartak párosodni a nőstényekkel, és rosszabbul teljesítettek a térbeli tájékozódási teszteken, ami a vadon élő állatoknál nagyban befolyásolja pártalálási képességüket" - áll a kutatást hírül adó sajtóközleményben.

Az anyaegerek étrendjének BpA-szintje annak felelt meg, amennyit az amerikai szabályozás biztonságosnak ítél meg várandós nők esetében. A kísérleti állatokat már terhesen, majd a szoptatás ideje alatt végig ezen az étrenden tartották. Az elválasztást követően az utódokat BpA-mentes étrenden nevelték tovább, viselkedésüket pedig teljes felnőttkoruk alatt megfigyelték.

A BpA-nak kitett és attól mentesen nevelt hímeknek is térbeli tájékozódási feladatokat kellett megoldaniuk, amelyekben az előbbiek sokkal gyengébben teljesítettek, jóval többet hibáztak. Ezeknél az állatoknál a jó térbeli tájékozódás a hímek kiváltsága, mert eredeti környezetükben a nőstények nem keresik a hímeket.

Amikor a kísérletekben a hímek termékeny nőstényekkel kerültek kapcsolatba, utóbbiak kétszer nagyobb valószínűséggel választottak BpA-tól mentesen felnőtt egereket párzásra.

Cumisüvegeknél tilos a biszfenol-A alkalmazása

A BpA egészségügyi hatásairól még nincs konszenzus a szakemberek körében. Kanada volt az első ország, amelyik 2008 októberében megtiltotta a BpA használatát cumisüvegekben, miután tanulmányok azt jelezték, hogy a polikarbonátokban használt műanyagadalék károsíthatja a csecsemők és a kisgyerekek idegrendszerét, és ártalmas lehet fejlődésükre.

2010 októberében Kanada, szintén elsőként a világon, toxikusnak nyilvánította a biszfenol-A-t mint a környezetre és az emberi egészségre is mérgező hatású vegyületet.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben döntött úgy, hogy 2011 közepéig az unió országaiból el kell tűnnie a mérgező vegyületet tartalmazó cumisüvegeknek. A bizottság döntését megelőzve Dánia már 2010 márciusban betiltotta a biszfenol-A alkalmazását cumisüvegekben, és 2010 júniusban így döntött Franciaország is.

A vegyület felborítja a hormonháztartást

Az elmúlt évtizedekben közel másfélszáz tanulmány született, amely a biszfenol-A veszélyeire mutat rá. A kutatások szerint a műanyagokból kioldódó biszfenol-A már alacsony koncentrációban is összefüggésbe hozható daganatos betegségekkel, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegségekkel, hormonális és idegrendszeri zavarokkal, de találtak kapcsolatot a BpA és az elhízás, a meddőség és a korai nemi érés között is.

A tavalyi év két, nagy sajtóvisszhangot kiváltott vizsgálata közül az egyikben francia kutatók azt bizonyították, hogy nem csak a műanyagpalackokban, hanem a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat a biszfenol-A, méghozzá a bőrünkön keresztül.

A másik kutatás azt igazolta, hogy a vegyület mindennapos kitettség esetén egyértelműen károsítja a férfiak hímivarsejtjeinek mozgékonyságát, és csökkenti a spermiumok mennyiségét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK