Korunk nőjére még mindig komoly hatással van a szerelmes regények velejét adó idealizált szerelem és szex - mutat rá a Journal of Family Planning and Reproductive Health Care című családtervezési szaklap e havi vezércikke.

A fejlett világ egyes országaiban a romantikus regények a kiadott regények közel felét teszik ki. "A műfaj létjogosultságát el kell ismerni, mert élvezhető, szórakoztató, de a párkapcsolatok ilyen rózsaszínben való bemutatása nem feltétlenül van a nők segítségére" -írja Susan Quilliam brit szexuálpszichológus a Journal of Family Planning and Reproductive Health Care című szaklap e havi számának vezércikkében.

"Klinikánk páciensei körében sokszor találkozunk e művek idealizált világával. A műfaj ugyan sokat változott abban az értelemben, hogy ma már valamivel reálisabban festi le a valóságot, ám alapvetően még mindig az ábrándvilág, a perfekcionizmus és az idealizmus végtelen mezejére repíti az olvasót" - fogalmaz a szexuálpszichológus.

Álmodból felébreszt a férfiideál

"Az ilyen könyvek általános üzenete teljesen szembemegy a pszichológusok által hirdetett elvekkel" - mondja a szakember, utalva azokra a jellemábrázolásokra, amelyekben a nők csekély önálló akarattal rendelkező alakokként jelennek meg. Ezeket a szereplőket előbb ébreszti fel álmukból a férfiideál, mintsem hogy vágyaik vezérelnék őket szexuális viselkedésükben.

A műfaj mindemellett önmagunkkal szemben támasztott irreális elvárásokat is megfogalmaz: a hősnő életútja többnyire többszörös orgazmusokkal és problémamentes terhességekkel van kikövezve.

"Mi is hirdetjük a szex és a párkapcsolat nagyszerűségét, de mivel ezek egyike sem lehet folyton tökéletes, idealizálni őket súlyos csalódásokhoz vezethet. És míg a szerelem nagyszerű alapja lehet egy jól megírt történetnek, közel sem elég erős fundamentuma egy élethosszig tartó kapcsolatnak" - mondja a brit szakíró.

A szerelmes könyvek nem óvszerpártiak

"Az érzelmek kezelésén túl van egy még nagy különbség a szexuális egészséggel foglalkozó szakemberek és a romantikus regények írói között: mi óvszerpártiak vagyunk, ők távolról sem azok" - utal arra a friss kutatásra, amely csak minden tizedik szerelmes regényben talált említést óvszerhasználatról. A legtöbb ponyvában a hősnő elutasítja a védekezést, többnyire azért, mert nem akar "falakat emelni" kettejük közé.

"A vizsgálatban résztvevő olvasók érteni vélték, hogy amit olvasnak, fikció. Tudták, hogy a lapokon megelevenedő spontán szeretkezések sosem kockázat nélküliek. Mégis, egyértelmű kapcsolat mutatkozott olvasási szokásaik és az óvszerhasználathoz való negatív hozzáállás között" - írja a szexuálpszichológus.

"Nem akarom azt mondani, hogy minden szerelmes regény félrevezető, rossz, vagy egyenesen az ördögtől való - ezzel saját kamaszkoromat éppúgy leírnám, mint azon olvasók millióit, akik ártatlanul élvezik az ilyen írásokat. Ugyanakkor néha a legbölcsebb tanács, amivel a betegeinket el tudjuk látni, hogy tegyék le a ponyvát, és vessék bele magukat a való világba" - mondja Susan Quilliam.