Akut stresszhelyzetben sokan a pohár után nyúlnak, mivel az alkohol elmondásuk szerint enyhíti a stresszel járó negatív érzelmi és élettani hatásokat. A stressz azonban mérsékli az alkohol bódító hatását, ezért többet iszunk belőle.

Mivel a stressz kiváltotta fiziológiai és érzelmi reakciók jellegzetes időbeli "menetrendet" követnek, az alkohol is eltérően hat az egyénre attól függően, hogy mennyivel a stressz kialakulása után iszik.

Ha stresszes helyzetben rögtön a pohár után nyúlunk, tovább fennáll a feszültség

A Chicagói Egyetem kutatói vizsgálatukba 25 férfit vontak be, akiknek egy jelentős stresszel járó feladatot kellett elvégezni (nyilvános beszédet tartottak), majd egy stresszmentes feladatot hajtottak végre. A nyilvános beszéd a kutatók által gyakran használt módszer, mivel kiváltja a legfőbb stresszreakciókat (pl. szapora pulzus, emelkedett vérnyomás, szorongás, fokozott hormontermelés).

A résztvevők a feladatok után közvetlenül és 30 perc elteltével (a stresszhullám levonulásával) vagy alkoholtartalmú, vagy placebo folyadékot kaptak intravénásan, a kutatók pedig rendszeres időközönként feljegyezték a szubjektív reakciókat (idegesség, alkohol utáni vágy, stb.) és az élettani változásokat (pulzus, vérnyomás, hormontermelődés).

Kétirányú hatás

Az eredmények azt mutatták, hogy kétirányú kapcsolat létezik az alkohol és a stressz között. A stressz után közvetlenül az alkohol képes megváltoztatni a szervezet válaszreakcióit oly módon, hogy csökkenti a kortizol nevű hormon mennyiségét, amelyet a szervezet bocsát ki a stressz leküzdésére. Így alkohollal a stressz által okozott feszültségérzés hosszabb ideig fennáll.

Ugyanakkor a stressz is tudja befolyásolni az alkohol egyénre gyakorolt hatását úgy, hogy tompítja az alkohol által okozott kellemes érzést, és növeli az alkohol utáni sóvárgást.

"Összefoglalva az eredményeket elmondhatjuk, hogy az alkohol tulajdonképpen lényegesen rontja a szervezet válaszreakcióit, és hosszabb ideig tarthat a stressz megszűnése. Ha megváltoztatjuk szervezetünk stresszkezelő képességét, azzal növelhetjük a stresszbetegségek - köztük az alkoholizmus - kialakulásának kockázatát" - hangsúlyozta a kutatásvezető.

A teljes kutatás az Alcoholism: Clinical & Experimental Research 2011. októberi kiadásában jelenik meg.