Hőkimerüléshez, hőgutához is vezethet a nagy meleg

2011.08.23. 9:40

A hőség megviseli a szervezetet: a vérnyomás csökken, bágyadtabbnak, fáradtabbnak érezzük magunkat. A nagy folyadék- és sóvesztés tovább ronthat ezen az állapoton, és akár hőgutához is vezethet. Figyeljünk ezért a megfelelő folyadékbevitelre, ne induljunk útnak víz, gyümölcslé nélkül. A szervezetet segíthetjük azzal is, ha húsételek helyett könnyű salátákat, gyümölcsöket fogyasztunk a nagy melegben.

Visszatér a héten a július eleji hőhullám: pénteken akár 39 Celsius-fok is lehet, és nem kizárt, hogy megdőlnek a másfél hónappal ezelőtti melegrekordok. Egész héten szinte teljesen zavartalan lesz a napsütés, jobbára felhőtlen lesz az ég. Mivel erősebb légmozgás is csak pénteken-szombaton várható, a csendes időben egy két-fokkal még melegebbnek érezzük a hőséget. A legnagyobb melegre a nagyvárosok belvárosaiban kell számítani, ott akár 29 fokig is felmehet a napi középhőmérséklet (25 fokos középhőmérséklet fölött már elrendeli az ÁNTSZ a hőségriadót). Az UV-B sugárzás is erős lesz, de a a nagyon erősnek számító 7-es szint alatt marad.

A nagy meleg hőgörcshöz, hőkimerüléshez, hőgutához vezethet

A hőség általában is megterheli a szervezetet: csökken a vérnyomás, alacsonyabb lesz a pulzusszám és gyengül a koncentráció, lankad a figyelem (ezért több ilyenkor a baleset). Előfordulhat azonban az is, hogy a szervezet nem képes megküzdeni a hőséggel, ami számos kórkép kialakulásához vezethet. Ezek egy része nem túlságosan komoly (nyári ödéma, bőrkiütések, hőgörcs), de kialakulhat hőkimerülés és hőguta is.

A hőgörcs súlyos izomgörcsöket jelent, mely a hosszantartó testmozgás, erős verejtékezés és túlzott sóvesztés együttes következménye.

A hőgörcsnél súlyosabb állapot a hőkimerülés, amely még nagyobb folyadék- és sóveszteség következménye. Tünetei a szédülés, a gyengeség, a fejfájás, az izomfájdalom, de akár ájulást, eszméletvesztést is okozhat.

Végül hőguta esetén a testhőmérséklet 41 Celsius-fok fölé szökik, ami életfontosságú szervek (többek között az agy és a vese) működési zavarához, károsodásához vezethet. Életveszélyes állapot, ezért ha a napszúrásnál észlelt tünetek mellett tudatzavart, eszméletvesztést vagy görcsrohamot is észlelünk valakin, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Addig, amíg a szakszerű segítség megérkezik, a hőgutát szenvedettet helyezzük árnyékba, hűvös környezetbe, és hideg borogatással hűtsük bőrét. Jót tehet a betegnek egy hideg fürdő is, valamint a végtagok dörzsölése, a vérkeringés javítása.

A felsorolt kórképek elkerülhetők, ha a hőségben tűző nap helyett inkább az árnyékban tartózkodunk, a déli órákat pedig zárt helyen, sötétített helyiségben töltjük, illetve figyelünk a megfelelő folyadékbevitelre. Soha ne induljunk el autóval anélkül, hogy lenne nálunk víz. Mielőtt beülünk az autóba, mindig szellőztessük át a belső teret, hiszen a napon drasztikusan felmelegedhet.

Különösen figyeljünk az idős ismerőseinkre, valamint a gyerekek folyadékpótlására. A szomjúságérzet ugyanis a korral csökken, a kicsikben pedig még nem működik tökéletesen a verejtékezés szabályozása, és játék közben könnyen meg is feledkezhetnek a megfelelő mennyiségű folyadék beviteléről.

A könnyű, húsmentes étel és a paradicsomlé ideális a nagy melegben

A krónikus dehidratáltság első jelei a fáradtság, a szédülés, koncentrálóképesség csökkenése - ha ezt észleljük magunkon, egy újabb kávé helyett inkább igyunk meg egy nagy pohár vizet.

A hőségben legyünk óvatosak a kávéval, az alkoholos italokkal, valamint a cukros, szénsavas üdítőkkel. A koffein és az alkohol vízhajtó hatásúak, azaz növelik a veséken keresztül áramló vér sebességét, ily módon lassítva az életfontosságú sók felszívódását. Természetesen egy sörtől, egy fröccstől vagy egy koffeines italtól, amelynek nagy része víz, nem fogunk kiszáradni, de a nagy koncentrációjú koffeines italokat (mint például az eszpresszó) illetve a tömény alkoholt kerüljük a kánikulában.

A hőségben fogyasszunk inkább vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, paradicsomlét, de a szervezet folyadékigényének biztosításához az innivalókon kívül a magas víztartalmú ételek, élelmiszerek - az aludttej, a kefir, a joghurt, a lédús szilva, körte, dinnye, a levesek, főzelékek és a mártások - is hozzájárulhatnak.

Egyes ételek lassítják az emésztést és a kiválasztást, így ahhoz, hogy az étel áthaladjon a tápcsatornán az emésztőszerveknek keményebben kell dolgozniuk, a több munka pedig több hőt termel. Ilyen étel lehet a tojás, a hús vagy a különféle magvak is - ezeket kerüljük a nagy melegben. Helyettük fogyasszunk bőséggel nyers zöldséget, gyümölcsöt, különösen érdemes salátákat, uborkát és antioxidánsokban gazdag bogyós gyümölcsöket csipegetni.

A mértékletes fűszerezésnek szintén lehet hűsítő hatása. A friss gyömbér, fekete bors, cayenne bors, bár átmenetileg növeli a hőérzetet, az egész testfelületen szétoszlatott hő végül hűsítő hatást fejt ki. Közvetlenül is hűsítő hatása van a mentából, illetve kamillából készült teának.

MTI/H. Szabó Sándor

Kerüljük el a napszúrást, kalap nélkül ne induljunk hosszabb útra!

A nagy hőségben viseljünk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet, fejünket és arcunkat védjük széles karimájú kalappal, és ne feledkezzünk el a napszemüvegről sem.

Ha mégse viseltünk kalapot, és a napon való tartózkodás után a gyermeken vagy magunkon fejfájást, hányingert, szédülést, dezorientáltságot tapasztalunk, mindenképpen gondoljunk napszúrásra. Ilyenkor vonuljunk sötét, hűvös helyre, és borogassuk hideg vizes kendővel a homlokunkat.

A napszúrás kialakulásáért a nap sugárzása és a magas hőmérséklet együttesen felelős. A fizikai tényezők együttes hatására az agyhártyák úgynevezett steril gyulladása alakul ki, szerencsére az esetek zömében csak enyhe formában. Központi idegrendszerünkben vizenyő keletkezik ilyenkor, így az agy egyes területei nyomás alá kerülnek, ez okozza a kellemetlen tüneteket.



A klímát nem érdemes 28 Celsius-fok alá tekerni

Amikor a levegő hőmérséklete a szabadban 35-39 Celsius-fok körül van, akkor a szobában 28 fok az ideális. Hűvösebbre nem tanácsos állítani az otthoni, irodai klímát, mert ha kimegyünk a szabadba, a hirtelen hőmérséklet-változás megterhelő lehet. Óvatosan kell bánni a ventilátorokkal is, nem ajánlatos úgy beállítani a készüléket, hogy közvetlenül ránk fújja a levegőt - bár kétségtelenül ez a kellemes -, mivel ez megfázáshoz és kiszáradáshoz vezethet.

A felfrissülésben sokat segít, ha naponta többször is letusolunk langyos vagy hideg vízzel.

A strandolóknak kötelező a napszemüveg és a legalább 30 faktoros naptej

Mivel szemünket az UV-sugárzás károsítja, ne tartózkodjunk a szabadban megfelelő szűrővel ellátott napszemüveg nélkül.

A hazai ajánlások szerint legalább 30-40 faktoros naptejet kell használnunk. A "vízálló" jelző jól hangzik, azonban még ha a vizet állja is a krém egy ideig, a törölközéssel biztos, hogy a védőréteg jelentős részét ledörzsöljük magunkról, ezért gyakran kenjük magunkat a fényvédő krémmel. Ne felejtsük el, hogy a gyerekek bőre különösen érzékeny a napsugárzásra, ugyanis sokkal kevesebb melanint tartalmaz, mint a felnőtteké, ezért rendkívül könnyen leégnek. A napégés magától is szépen gyógyul, aki azonban rosszul bírja a fájdalmat, enyhíthet is a tüneteken. A házi praktikák helyett inkább a bevált módszereket válasszuk. Ne hagyjunk senkit elaludni a tűző napon.

KAPCSOLÓDÓ CIKK