Tudatmódosító baktériumok találhatók az emberi bélflórában

A bélnyálkahártya felszínén többszáz féle baktérium él, amelyek hatással vannak élettani folyamatainkra és egészségünkre. Egy most megjelent tanulmány szerint a bélflórát alkotó baktériumok az agyban zajló kémiai folyamatok egyensúlyát is befolyásolják, így változást okozhatnak kedélyállapotunkban, viselkedésünkben.

Az elmúlt években egyre több kutató tanulmányozta, miként hatnak a bélrendszerben található baktériumok az agyra és a viselkedésre. Eddig leginkább arra összpontosítottak, hogy a kórokozók mérgező anyagok kibocsátásával vagy az immunrendszer serkentése által miként befolyásolják az agyműködést. Bár eddig nem született túl sok eredmény a témában, egy közelmúltban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy akár a jótékony hatású baktériumok is képesek megváltoztatni az agy működését és a viselkedést.

Hangulat javító hasznos baktériumok

A hasznos baktériumok tudatmódosító hatásainak további vizsgálatához a kanadai McMaster Egyetem munkatársai egy igen hasznos baktériumfajt, Lactobacillus rhamnosust tartalmazó folyadékot adtak egereknek. Azért választották éppen ezt a baktériumot, mert a Lactobacillusok általában a probiotikumok (jótékony baktériumokat tartalmazó táplálék-kiegészítők) legfőbb alkotóelemei, könnyen hozzáférhetőek és igen kevés mellékhatásuk ismert.

A kísérlet során azt tapasztalták, hogy a rágcsálóknak adott hasznos baktériumok kifejezetten pozitív hatást gyakoroltak az egerek idegrendszerére. Azok az egyedek, amelyek 6 hétig kaptak Lactobacillus rhamnosust, jóval kevesebb jelét mutatták idegességnek vagy stressznek. Szívesen szaladgáltak például a magasban lévő keskeny rámpákon, sőt, a tágas terek sem rémisztették meg őket, amelyek pedig egyébként igen félelmetesek az egerek számára. Stresszhormon-szintjük akkor is csak kis mértékben emelkedett, amikor a kutatók vízbe tették őket.

Bonyolult idegrendszeri folyamatok állnak a háttérben

A kezelt egerek agyát vizsgálva kiderült, hogy a baktérium hatására megváltozott az úgynevezett GABA-receptorok tevékenysége, míg a baktériumot nem kapó egereknél nem lehetett ilyen változást megfigyelni. A GABA, vagyis gamma-amino-vajsav a központi idegrendszerben az egyik fő gátló hatású ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter). A GABA számos idegi tevékenységet tompít, ezért például a szorongásgátló gyógyszerek gyakran célozzák receptorait.

A GABA-receptorok változását és a Lactobacillus rhamnosus pozitív hatását egyáltalán nem lehetett érzékelni, amikor a kutatók a baktérium beadása előtt átmetszették az egerek bolygóidegét. Az agyidegek közé tartozó bolygóideg a szervezet legnagyobb paraszimpatikus idege; elsősorban ezen keresztül jutnak el a belek receptorai által érzékelt információk az agyba. A kísérlet egyértelműen bebizonyította, hogy a bolygóidegnek sértetlennek kell lenni ahhoz, hogy a Lactobacillus hatással lehessen az agyra.

A kutatók szerint a mostani, úttörő jellegü kísérletek egyértelműen arra utalnak, hogy a bélflóra baktériumai hatnak a viselkedésünkre. További kutatások szükségesek annak igazolására, hogy a probiotikumok segíthetnek-e a viselkedési zavarok kezelésében. Ám a kételkedők szerint az ember érzelmeinek összetettsége miatt az emberi szervezetben nem várhatók majd olyan szintű drámai változások a baktérium hatására, mint az egerek esetében.