Jó eredményt értek el egy új HIV-vakcinával

2011.09.28. 14:44

Hatékonynak bizonyult egy HIV-vírus ellen kifejlesztett vakcina egészséges önkénteseken végzett klinikai vizsgálatban. A résztvevők 85 százalékában egy év múlva is kimutatható immunválasz alakult ki az AIDS-et okozó vírus ellen.

Az I-es fázisú klinikai vizsgálatban az MVA-B jelű vakcinával beoltott önkéntesek 90%-ában immunválasz alakult ki a HIV ellen, amely 85 százalékukban legalább egy éven át megmaradt. A Spanyol Legfelsőbb Tudományos Kutatási Tanács (CSIC), a madridi Gregorio Maranón kórház és a barcelonai Clinic Kórház által végzett vizsgálat részleteit a Vaccine és a Journal of Virology tudományos szaklapokban tették közzé. 
 
Mariano Esteban, a CSIC Nemzeti Biotechnológiai Centrum vezető kutatója szerint az MVA-B vakcina hatékonysága legalább olyan jó vagy még jobb, mint a jelenleg vizsgált többi HIV-vakcináé.

Esteban kutatócsoportja 1999-ben kezdett kísérletezni az MVA-B vakcinával. Az MVA rövidítés a Modified Ankara Vaccinia névből ered, a B pedig a leküzdeni kívánt (és Európában a legelterjedtebb) HIV-altípusra utal.

Az MVA-B egy módosított vírust tartalmaz, amelyet korábban több más vakcina, köztük a himlő elleni vakcina kifejlesztésére is használtak. Jelen esetben a módosítás azt jelentette, hogy a Vaccinia vírus genetikai állományába a HIV-vírus négy génjét (Gag, Pol, Nef és Env jelűek) illesztették. Az eljárás lényege, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni a bejuttatott gének által kódolt HIV-fehérjéket, és támadást indít ellenük. Ugyanakkor a beillesztett HIV-gének nem képesek replikálódni, ami biztonságossá teszi a vakcinát.
 
A kettős vak vizsgálatban 30 egészséges önkéntes vett részt, akik közül 24-et MVA-B-vel kezeltek, míg 6 fő placebokezelést kapott. A vakcina 3 adagját izomba adták be a 0., 4., és 16. héten, és a hatásokat 48 héten át követték.
 
A 48. héten végzett vérvizsgálatok azt mutatták, hogy a kezelt önkéntesek 72,7 százalékában a HIV-vírust felismerő specifikus antitestek voltak jelen, továbbá jelentősen megnőtt a HIV-fertőzött sejteket elpusztítani képes immunsejtek, az úgynevezett T-limfociták mennyisége. Ezekben a résztvevőkben a vizsgált T-sejtek több mint 50 százaléka úgynevezett memória T-sejt volt, ami azt jelenti, hogy tartós védettség alakult ki.

Az immunfehérjék vizsgálata pedig azt mutatta, hogy a beoltottak immunrendszere többfrontos támadást indított a kórokozó ellen, ami a kutatók szerint jó hír, hiszen így kisebb a kockázat arra, hogy a kórokozó ellenállóvá (rezisztenssé) válik az immunreakcióval szemben. 
 
Esteban szerint az MVA-B az eddigi eredmények alapján ígéretes HIV-vakcinának tűnik, amely arra ugyan nem képes, hogy eltávolítsa a vírust a szervezetből (hiszen a vírus génjei beépülnek a fertőzött sejtek génállományába), ám segít annak féken tartásában.
 
A kutató szerint ha az oltóanyag a klinikai vizsgálatok későbbi fázisaiban is sikeres lesz, a HIV-fertőzés a jövőben a herpeszvírus-fertőzéshez hasonlóan kezelhető lesz. A beoltottakban a vírus sokkal kevésbé lenne fertőző, és csak egy viszonylag enyhe krónikus fertőzést okozna, amelynek hatásai csak akkor mutatkoznának, ha az immunrendszer védekezési szintje lecsökken.