Hetvenezerből csak ötezer hiperaktív gyereket kezelnek itthon

2011.09.30. 10:47

A Corvinus Egyetem és a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület (MEKE) kutatása szerint legalább 70 ezer gyerek küzd Magyarországon figyelemhiányos hiperaktivitással, közülük kevesebb mint ötezernek van róla diagnózisa. Pedig ha a többieknek is lenne, nem kellene az osztály "legrosszabb gyereke" bélyeggel élniük.

A leggyakoribb hazai gyermekpszichiátriai kórkép, illetve a tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD - Attention Deficit Hyperactivity Disorder). Az európai statisztikák szerint a 6-18 év közötti gyerekek 5 százaléka szenved a betegségtől, ami Magyarországon 70 ezer gyereket jelent, azaz minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ADHD-s gyerek.

"Az ADHD-s gyerekek az osztályok rossz gyerekei. Izegnek-mozognak, nem képesek figyelni, túl sokat beszélnek, egyfolytában közbevágnak" - mondja Hajdú Józsefné gyógypedagógus, az ADHD Magyarország Alapítvány szakmai vezetője. Mivel a gyerekek zavarják társaikat és a tanárt is, nem ritka, hogy a szülők összefognak, a "rossz gyerek" eltávolításáért az osztályból. Pedig elképzelhető, hogy a gyerek nem szándékosan csinálja, hanem figyelemhiányos hiperaktivitásban szenved. "Azt szoktuk mondani, hogy nem minden rossz gyerek ADHD-s, de minden ADHD-s rossz gyerek" - mondja a gyógypedagógus.

Örökletes betegség

"Az ADHD az agy figyelemközpontjának működési zavara. A betegség genetikai eredetű, de kialakulhat szüléskor fellépő oxigénhiány következtében is. Nem nőhető ki, de viselkedésterápiával kezelhető" - mondja Hajdú Józsefné.

A kórkép három összetevője a hiperaktivitás, a figyelemzavar és impulzivitás. A tanulási nehézség e három tünet kombinációiból adódhat. "Kevésbé ismert, de az ADHD-nak létezik egy olyan fajtája is, amikor éppen hogy nem a túlmozgás dominál - ezek az álmodozó gyerekek" - mondja a gyógypedagógus. Ezek a gyerekek éppenhogy csendesek, lassúak, az ő figyelmüket a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tanárról, a tananyagról.

A Corvinus Egyetem és a MEKE tanulmánya szerint a szülők és pedagógusok háromnegyede csak későn vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget.

30 milliárd forintba kerül a társadalomnak a kezelés elmaradása

"Ha nem ismerik fel időben, a gyerek és akár a család élete is könnyen félrecsúszhat: a gyerek kirekesztődhet a közösségből, és könnyen rossz társasághoz csatlakozhat. Pedig többnyire nagyon kreatív, az átlagnál magasabb intelligenciájú gyerekekről van szó" - mondja a gyógypedagógus.

"Számításaink szerint az, hogy az ADHD-s gyerekeket nem ismerik fel, nem részesülnek kezelésben, ezért nem tudnak beilleszkedni, kirekesztetté válnak, lemaradnak a tanulásban, és ezért esetleg munkanélkülivé, deviánssá válnak, társadalmi szinten 30 milliárd forint ráfordítást jelent az államnak" - mondja Holchacker Péter, a MEKE szakmai vezetője.

Forrás: AFP

Miről ismerhető fel az ADHD-s gyerek?

"Az ADHD-s gyerekeket többnyire az óvoda utolsó éveiben, az iskolakezdéskor szűrik ki, amikor már teljesíteni kell. A szülő azonban már előbb is észrevehetné, de jellemzően tagadják maguk előtt, hogy valami baj lehet a gyerekkel" - mondja Hajdú Józsefné. Gyanús lehet például már az is, ha egy csecsemő keveset alszik, nehéz rendszeres napirendet kialakítani az életében, illetve az ADHD-s gyerekek többnyire nem is jó evő, mivel az evésre sem tudnak hosszabb ideig figyelni. Később rengeteget beszélnek, annyit mozognak, mint a "mérgezett egér", egyszerre mindig több dolgot csinálnak, és figyelmük nem tartós.

A tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz fordulhat, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják. A szakember a diagnózist követően gyógypedagógiai kezelést javasol, melynek része lehet pszichoedukáció, viselkedésterápia, szülőtréning, szociális beilleszkedést, illetve tanulást segítő tréning, beleértve ritkán a gyógyszeres terápiát is. A terápia segít abban, hogy az érintettek a későbbiekben tünetmentes, teljes életet élhessenek. A külföldi statisztikák szerint a gyerekkori tünetek harmada felnőttkorra is megmarad.

KAPCSOLÓDÓ CIKK