Magyarországon 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban, ám csupán 10 százalékuknál kezelik a betegséget. A kórkép megelőzésében és kezelésében is meghatározó a kalciumfogyasztás és a mozgás. A tej és sajtok mellett kiugróan nagy mennyiségű kalcium található a petrezselyemben.

"A csontritkulást szokás "néma" járványnak is nevezni tünetmentessége miatt. Gyanúra ad azonban okot a testmagasság csökkenése, a háti fájdalom és a fokozódó háti görbület. Ilyen esetekben mindenképpen forduljunk háziorvoshoz, reumatológushoz. De ugyancsak fontos lenne törések után csontsűrűség-mérést végeztetni" - mondta el dr. Donáth Judit, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főorvosa egy szerdai sajtóeseményen.

A csuklótáji törések a leggyakoribbak a csontritkulásban szenvedőknél

A csonttömeg 25-30 éves korra éri el maximális értékét, amit 10-20 éves egyensúlyi folyamat követ, majd 40-45 éves kortól a lebontási folyamatok kerülnek túlsúlyba. A csontritkulás során a kalcium hiánya miatt a csontok lyukacsossá, üregessé, porhanyóssá válnak, így jelentősen megnő törésük kockázata. A csontritkulásban szenvedőknél itthon leggyakoribbak a csuklótáji törések (évente 35 ezer eset), ezt követik a csigolyatest-törések (30-40 ezer), valamint a felkartörések (12-14 ezer) és a csípőtáji törések (12-14 ezer).

A betegség részben örökletes, 60-80 százalékban gének által meghatározott. "20-40 százalékban azonban környezeti tényezők által befolyásolt, azaz a kórkép kialakulására és előrehaladására van ráhatásunk" - mondja Donáth Judit.

A betegség kockázatát növelő megváltozhatatlan tényezők az előrehaladott kor, a fehér bőr és a női nem, befolyásolható tényező viszont a kávé, az alkohol és a foszfátdús szénsavas üdítők fogyasztása, a dohányzás és a mozgásszegény életmód. Ugyancsak hajlamosít a kórképre a korai, 47 éves kor előtti menopauza, ha volt a családban combnyaktörés, valamint számos társbetegség (máj-, szív- és érrendszeri, immunrendszeri betegségek, felszívódási zavarok) és az ezek kezelésére szedett gyógyszerek (például a véralvadásgátlók vagy a szteroidok).

Mit jelez a csontsűrűség-mérés eredménye?

A csontsűrűséget mérő ún. csontdenziometriás vizsgálat leletén a T-score adat mutatja, mekkora a csonttömeg csökkenése. A T-score érték egy egysége 10-12 százalékos csonttömeg változást mutat. Ha a T-score érték mínusz 1 felett van, a csont egészségesnek tekinthető. Ha a T-score érték mínusz 1 és mínusz 2,5 között van, a csonttömeg mérsékelt csökkenéséről beszélhetünk. Ha a viszont az érték mínusz 2,5 alatt van, a csont ásványianyag-tartalma határozottan csökkentnek tekinthető.



A kalcium és a D-vitamin a kezelés alapja

Ha valaki időben orvoshoz fordul, és vállalja a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseket, a csontvesztés megállítható, optimális esetben az első két-három évben a csontsűrűség még 7-10 százalékkal növelhető is.

A kezelés és a megelőzés alapja is a kalcium- és D-vitaminbevitel növelése. "Felnőtteknek az ajánlott napi kalciumbevitel 800-1200 mg, időskorban  1500 mg az ajánlás. D-vitaminból pedig 1000 Nemzetközi Egységet ajánlunk" - mondta el a reumatológus főorvos.

"A kalcium legfontosabb forrásai a tej és tejtermékek, a zöld leveles zöldségek, a bogyós gyümölcsök, a halak, halkonzervek, valamint az olajos magvak" - mondja Miháldy Kinga dietetikus, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) munkatársa.

Miben mennyi kalcium van?

A felnőttek napi kalciumbeviteli ajánlása 800-1200 mg, a tápanyagtáblázatok szerint ezt a legegyszerűbb tejből, sajtokból és banánból fedezni.

Néhány élelmiszer kalciumtartalma 100 grammban: tehéntej 148 mg, trappista sajt 600 mg (a zsírszegény sajtok 100 grammjában körülbelül 400 mg található), bakonyi barna kenyér 30 mg, petrezselyem 1000 mg, karfiol 26 mg, körte 15,7 mg, banán 10 mg. Kifejezetten alacsony a burgonya (9 mg) és a húsok (csirkemell 5 mg, közepes zsírtartalmú sertéshús 13,2 mg) kalciumtartalma.



Forrás: MTI/Vajda János

A csoki, a kávé, a só gátolja a kalcium hasznosulását

Hiába azonban a kalciumban gazdag étrend, ha más élelmiszerek gátolják az ásványi anyag felszívódását vagy hasznosulását. Ilyen többek között a só, a koffein, a szénsavas üdítők, az oxálsavat tartalmazó zöldségek, mint például a rebarbara, a spenót és a sóska, illetve a fitinsavban gazdag élelmiszerek, többek között a búzakorpa, a barna rizs, a sárgaborsó vagy a szója. "Szeretjük a gyerekeket és magunkat is csokoládéval jutalmazni, pedig tudni kell, hogy ez is akadályozza a kalcium hasznosulását. Ugyancsak kevésbé ismert, hogy míg a tejes-gabonapelyhes reggeli kalciumban kifejezetten gazdag, ha ezt még búzakorpával is megszórjuk, akkor a kalciumhasznosulása már csökken" - mondta Miháldy Kinga.

A kalcium beépülését továbbá akadályozza a D-vitaminhiány, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a táplálkozási zavarok is. "A kutatások szerint egy, a szabad levegőn sokat tartózkodó, sokat mozgó gyermek csontjai, fogazata sokkal erősebb, mint a keveset mozgó gyermeké" - mondja a dietetikus.