A svédországi Lund Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a messziről munkába járók egészségi állapota eltér-e a munkába gyalog vagy biciklivel járó dolgozók egészségi állapotától. Vizsgálatukba 21 ezer, 18 és 65 év közötti dolgozót vontak be, akik egy része ingázó volt (autóval, busszal vagy vonattal közlekedett), másik része pedig gyalog vagy biciklivel járt be munkahelyére. A munkába jutás időtartamának függvényében vizsgálták a résztvevők általános egészségi állapotát, alvásminőségét, kimerültségét és stressz-szintjét.
Az eredmények szerint az ingázók naponta sokkal nagyobb stressznek voltak kitéve, rosszabbul aludtak, kimerültebbek voltak és egészségi állapotuk is rosszabb volt, mint a gyalog vagy biciklivel járóké. A negatív hatások az utazással töltött idő függvényében nőttek, kivéve az autóval bejárók esetében, akik körében érdekes módon sokkal rosszabb eredményeket rögzítettek a 30-60 percet utazók között, mint az 1 óránál többet vezetőknél. Ennek, illetve az autóval és tömegközlekedéssel ingázók közötti eltérésnek hátterében az állhat, hogy Svédországban a hosszabb ideig tartó vezetés körülményei nyugodtabbak, jobban lehet közben pihenni, vagy legalábbis lazítani. Persze az sem elhanyagolható szempont, hogy az autóval messziről bejárók általában magas beosztásban dolgozó férfiak, akik kiemelkedő fizetéssel rendelkeznek és jó levegőjű környezetben laknak, ráadásul egészségtudatos életmódot folytatnak.
A bejárás káros hatásainak pontosabb megismeréséhez további kutatások szükségesek, hogy meg lehessen találni az egyensúlyt az ingázás gazdasági előnyei és az egészségünk között. A kutatás a BMC Public Health szakfolyóiratban jelent meg.