Kanadai kutatók az Alzheimer-kór korai stádiumában lévő betegeknél megállították a betegség szempontjából kulcsfontosságú agyterület zsugorodását, sőt, akadt olyan beteg, akinél visszafordították a folyamatot.

Eddig a kutatók világszerte úgy vélték, hogy az Alzheimer-kórral járó agyzsugorodás, memóriaromlás és funkcióvesztés visszafordíthatatlan folyamat. Kanadai kutatóknak azonban Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél elektromos ingerléssel - úgynevezett mély agyi stimulációval - sikerült megállítani az agy memóriaközpontjának zsugorodását, sőt, az eljárás hatására az érintett agyterület térfogata még növekedett is.

A mély agyi stimulációt jó ideje alkalmazzák már Parkinson-kórban szenvedő betegeknél, és egyre több kutatás vizsgálja az eljárás hatását depressziósoknál, illetve a Tourette-szindróma elnevezésű idegrendszeri betegségben szenvedőknél.

A mély agyi stimuláció hatásmechanizmusa egyelőre részleteiben nem feltárt, valószínűleg a betegségben szerepet játszó idegsejtek működésének elektromos mintázatát változtatja meg.

A stimuláció helyi érzéstelenítéssel történik. Mágneses rezeonanciavizsgálat (MRI) segítségével meghatározzák a stimulációra szoruló agyterületet. Miközben a fejet rögzítik, az érintett agyterület melletti területre vékony elektródákat helyeznek. Az elektródák egy, a bőrbe, a kulcscsont alá beépített akkumulátorhoz kapcsolódnak.

Alzheimer-kórban a memóriaközpont zsugorodni kezd

Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél elsőként a hippokampusz elnevezésű agyterület térfogata kezd zsugorodni. Ez az agy memóriaközpontja, itt alakul a rövidtávú memória hosszú távú emlékezetté. Az agyterület sérülése esetén az Alzheimer-kór korai szakaszára jellemző tünetek - memóriavesztés, diszorientáció - jelentkeznek. Az Alzheimer-kór előrehaladásával a terület agysejtjei elhalnak.

A kanadai Torontói Egyetem kutatói hat Alzheimer-kórban szenvedő beteget vontak be kísérletükbe. A fornix elnevezésű agyterületen  végeztek mély agyi stimulációt, mivel ez az agyterület információt küld a hippokampusznak.

Egy alzheimeres beteg hippokampusza évente átlagosan 5 százalékot zsugorodik. A kísérletben résztvevőknél azonban 12 hónap elteltével akadt olyan beteg, akinél 5, egy másiknál pedig 8 százalékban növekedett a hippokampusz térfogata.

"Hogy mekkora szám ez a 8 százalék? Óriási! Soha nem láttunk még olyan alzheimeres beteget, akinek egyáltalán növekedett volna a hippokampusza" - nyilatkozta a kísérlet vezetője a BBC-nek. Ez az első kísérlet, amely megmutatta, hogy mély agyi stimuláció hatására egyes agyterületek térfogata növekedhet. A kísérletben résztvevő egyik beteg egy év stimuláció után jobban volt, mint a kísérlet előtt, azaz az ő állapota konkrétan javult. Egérkísérletek már korábban igazolták, hogy az eljárás segíti  új idegsejtek képződését.
 
A kutatók az eredményekről az amerikai Idegtudományi Társaság éves konferenciáján számoltak be. A következő lépésben nagyobb mintán - ötven enyhe Alzheimer-kórban szenvedő betegen - próbálják ki az eljárást. Az eddigi eredmények szerint ugyanis az eljárásra a betegség korai stádiumában lévők jobban reagáltak, és elképzelhető, hogy van a kórnak, illetve a hippokampusz zsugorodásának egy olyan pontja, amely után a stimuláció már hatástalan.