Megjátszhatja-e egy gyilkos a beszámíthatatlanságot?

2011.11.30. 17:05

A norvég sorozatgyilkost összesen 36 órán át tartó meghallgatás alapján nyilvánította beszámíthatatlannak a bíróság által kirendelt két igazságügyi pszichiáter. A hozzátartozók közül a hír hallatán többen felhördültek, az [origo] által megkérdezett szakértő szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy a férfi jobban jár a kényszergyógykezeléssel, mint a börtönbüntetéssel.

A norvég sorozatgyilkost, Anders Breiviket tizenhárom, összesen 36 órán át tartó meghallgatás alapján nyilvánította beszámíthatatlannak a bíróság által kirendelt két igazságügyi pszichiáter. A férfi évek óta paranoid skizofréniában szenved, saját bizarr téveszméinek univerzumában él, amely minden gondolatát és cselekedetét vezérli, és a tettek elkövetésekor pszichotikus állapotban volt - foglalta össze Torgeir Husby és Synne Sorheim 243 oldalas szakvéleményét.

Ha az állásfoglalást a norvég igazságügyi orvosok országos testülete is támogatja, majd azt a bíróság is elfogadja, akkor Breivik megmenekülhet a büntetőjogi felelősségrevonástól, nem fogják perbe, viszont kötelező pszichiátriai gondozás alá kerül, akár élete végéig.

Az érintettek egy része úgy érzi, egy ilyen döntés igazságtalan lenne, és sértené az áldozatok emlékét. Ám egyáltalán nem biztos, hogy Breivik jobban jár, ha az elmeszakértői véleményt elfogadják. "Ha a szakértők beszámíthatatlannak minősítik a tett elkövetésének pillanatában, a bíróság a börtön helyett kényszergyógykezelést rendel el, és az elítélt gyakran több időt tölt a börtön pszichiátrián, mintha a büntetését leülte volna" - mondja dr. Barth Ákos igazságügyi pszichiáter.

"Norvégiában ráadásul 21 év a büntethetőség felső határa, legfeljebb ennyi időt tölthet valaki a rács mögött, a kényszergyógykezelés időtartama viszont nem limitált, az illetőt akár élete végéig is elmegyógyintézetben tarthatják" - mondja Barth.

Gyilkos téveszmék

Anders Breivik úgy tekintett magára, mint kiválasztott, aki dönthet arról, ki élhet és kinek kell meghalnia, és akinek meg kell védenie a saját népét. Azt állította, hogy a népe iránti szeretete miatt követte el a gyilkosságokat (a saját megfogalmazásában kivégzéseket). Röviddel a gyilkosságok után Breivik az interneten közzétette, hogy meg akarta védeni Norvégiát "a muzulmán bevándorlás fenyegetésétől".

A pszichiáterekkel folytatott beszélgetések során elmondta: ő a "legtökéletesebb lovag" a második világháború óta, és az általa "Templomos Lovagok"-ként emlegetett szervezete át fogja venni a hatalmat Norvégia és egész Európa felett. Szándékában állt, hogy "tenyésztési" kísérleteket végezzen norvégokkal, és rezervátumokba különítse el őket.

Zavaros elképzelései ellenére egyes szakemberek vitatják, hogy Breivik beszámíthatatlan lett volna, arra hivatkozva, hogy a gyilkosságokat gondosan és részletesen kitervelte, ráadásul tudta, hogy le fogják tartóztatni, és ügyelt rá, hogy a gyilkosságok elkövetése közben ne tudják elkapni, ami arra utal, hogy tisztában volt tetteinek törvényellenes mivoltával.

Mások szerint a gondos tervezés és végrehajtás nem zárja ki, hogy az elkövető annyira elvesztette a kapcsolatát a realitással, hogy nem ura többé a tetteinek. Ha egy téveszmék által vezérelt ember az képzeli, hogy valamilyen elnyomó hatalom ellen küzd, bűntudat helyett egyenesen hősnek érezheti magát - írja a New Scientist.



Két szakértő egybehangzó véleménye szükséges

Magyarországon a rendőrség, az ügyészség és a gyanúsított maga is kérhet elmeszakértői vizsgálatot. A vizsgálatot mindig két szakértő végzi, és egybehangzó véleményük kell ahhoz, hogy a gyanúsítottat beszámíthatatlannak ítéljék a tett pillanatában. Ilyenkor az elmeszakértői vizsgálat kimondja, hogy az illetőnél olyan súlyos kóros állapot állt fenn - például súlyos depresszió, skizofrénia, hallucinációk vagy a gyanúsított nem tud különbséget tenni valóság és nem valóság között -, hogy cselekedetének nem volt tudatában.

"A szakértő nem valószínűsíthet. Ha bizonyossággal nem tud véleményt mondani, több hetes, hónapos megfigyelésre küldik a gyanúsítottat. A szakértői vélemény millió mozaikból: kórtörténetből, a környezet véleményéből, az egyes vizsgálatok eredményeiből, születik meg" - mondja dr. Barth Ákos.

"Az, hogy valaki a büntetés elkerülése végett eljátssza a kóros állapotot, csak a hollywoodi filmekben fordul elő. Néhány óráig még talán lehet színlelni, de heteken át tartó zárt megfigyelés alatt nem. Nekem ez a szakmám, sok kóros elmeállapotú embert láttam, de én sem tudnám tartósan eljátszani, hogy nem vagyok beszámítható" - mondja az igazságügyi pszichiáter.

Csak részben volt beszámíthatatlan a pécsi lövöldöző

Itthon az utóbbi időkben legtöbbet emlegetett eset a pécsi lövöldöző egyetemista, a 25 éves G. Ákos esete. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egy 19 éves csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített. G. Ákost a lövöldözés után őrizetbe vették, majd hónapokig vizsgálták az elmeállapotát. Az ügyészség a 25 éves G. Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével vádolja. A legújabb, harmadik szakértői vizsgálat szerint G. Ákos a lövöldözés pillanatában nem volt beszámíthatatlan állapotban, de enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.



 

KAPCSOLÓDÓ CIKK