Az arisztolsavat potenciálisan rákkeltő vegyületként tartják számon. Ez az anyag található meg többek között a farkasalmában (Aristolochia), amely gyakori összetevője a fogyást segítő, ízületi fájdalmakat enyhítő és az emésztést támogató ázsiai gyógynövénykeverékeknek.
A farkasalmát évezredek óta alkalmazzák a népi gyógyászatban szerte a világon, mára azonban azt is kiderítették a szakemberek, hogy súlyos vesekárosító és húgyúti rákot okozó hatása is van.
Korábbi felmérések szerint Tajvanon a lakosság mintegy harmada használ arisztolsavtartalmú gyógynövényt, és ezzel van összefüggésben az, hogy az országban csaknem négyszer gyakoribb a veserák és a húgyutak rákja, mint a nyugati országokban - vélik az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmány szerzői.
"Ezek ritka tumortípusok, és a világ országai közül Tajvanon a legnagyobb az előfordulásuk" - magyarázta Arthur Grollman kutatásvezető, a New York-i Stony Brook Egyetem munkatársa.
A tanulmányba 151 húgyúti rákkal diagnosztizált pácienst vontak be, akiknek 60 százalékánál kimutathatók voltak az arisztolsavhoz köthető genetikai mutációk.
Elfogyasztása után ez a sav különleges, egyedi sérülést okoz a vesekéregben, valamint növeli a TP53 jelű tumorelnyomó génben egy bizonyos mutáció előfordulását - állapították meg a tanulmányban.
"Ami természetes, az nem feltétlenül biztonságos" - hangsúlyozta Grollman a gyógynövény veszélyeire utalva.
A farkasalmafélék egy faja, a közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) itthon is megtalálható. Rákkeltő hatása miatt azonban már korábban kivonták a forgalomból a belsőleg alkalmazott, farkasalmát tartalmazó készítményeket. A népi gyógyászat külsőleg sebkezelő növényként alkalmazta, öngyógyításra azonban nem ajánlott.