A mostani vizsgálatban közel 200 ezer ember adatait elemezték hét európai országból, melyek 13 korábbi tanulmány összegzéséből származtak. A friss elemzés szerint a szívrohamok összes száma körülbelül 3,4 százalékkal csökkenne, ha ki lehetne küszöbölni a nagy munkahelyi stresszt. Ennél nagyobb arányban, 36 százalékkal csökkenhetne a szívrohamok száma a dohányzás elhagyásával, de a mozgásszegény életmód is 12 százalékkal járul hozzá a szívrohamokhoz.
Mika Kivimaki kutatásvezető, a University College London munkatársa és csoportja olyan munkavállalók munkahelyi stresszét elemezte, akiknek megelőzően nem volt koronáriás szívbetegsége. A résztvevőket kikérdezték munkaterhelésükről, valamint arról, hogy mennyire szorítja őket az idő feladataik végzése közben, és a döntési szabadságuk szintjéről. A későbbiekben átlagosan hét és fél éven át követték nyomon a résztvevőket.
Az eredmények azt mutatták, hogy a nagy nyomás alatt, kicsi döntési szabadság mellett végzett munka hozzájárul a szívroham kialakulásához, bár ennek a hozzájárulásnak kisebb a mértéke, mint egyes életmódbeli tényezőknek.