Mennyit ehet valaki egy sikeres fogyókúra után?

2012.01.10. 14:22

Keménynek kell lenni a fogyókúra után: az igazi harc még csak ezután kezdődik evolúciós örökségünk ellen. A szervezet mindent elkövet, hogy a megszerzett kilók visszajöjjenek. Mit tehet valaki azért, hogy ne kezdődjön minden elölről?

Tíz, tizenöt, húsz, harminc kilót leadok tavaszra - az új év sokak számára kezdődik ilyen fogyókúrás fogadalommal. Az igazán motiváltak meg is szabadulnak a súlyfeleslegtől, ám többségüknél az elkövetkező hónapokban a kilók lassan, fokozatosan újra visszakúsznak. Többnyire a fegyelem és az akaraterő hiányával magyarázzák a kudarcot, de a legújabb kutatások szerint biológiai okai is lehetnek annak, hogy egy elhízott ember a fogyókúra után nem tudja megtartani új súlyát.

"A hosszú távú statisztikák szerint a fogyókúrázók csupán 5-15 százalékának sikerül megtartania lecsökkent tömegét" - mondja dr. Halmy László belgyógyász, az Elhízástudományi Társaság elnöke.

Bár a túlevés kétségtelenül gyakran szerepet játszik az elhízásban, az elmúlt években a genetikusok egyre több olyan bizonyítékot tártak fel, amelyek igazolták, hogy az elhízás részben örökletes: eddig 32 génvariánsról állapították meg, hogy kapcsolatban áll a kövérséggel vagy a testtömeg-indexszel, és még azt is igazolták, hogy a nagyobb kalóriájú ételek iránti vágy is örökölhető.

"A genetikai hajlam mellett vannak biológiai okok is: a fogyókúra után a szervezet testsúlyszabályozó központja igyekszik visszatérni a magasabb súlyra. Evolúciósan a szervezet az energia megtartására állt rá, a megszerzett energiát egyszerűen nem kívánja leadni" - magyarázza a belgyógyász professzor.

A fogyókúra után a szervezet küzd a kilók visszaszerzéséért

"Tíz éves, 841 emberre kiterjedt kutatásom eredményei szerint, ha valakinek a testsúlyszabályozó központja stabilan működött, akkor hiába fogyott le 91,5 kilóról 60 kilóra, 8 év után ismét 91,5 kiló volt. Ha testsúlyszabályozó központja labilisabb volt, még az is előfordult, hogy a kutatás végén a testtömege meghaladta a fogyókúra előttit. Ez különösen jellemző volt azokra, akik több fogyókúrába is belevágtak a kutatás ideje alatt" - mondja Halmy professzor.

Ráadásul a kutatások szerint a leadott kilók egy része már az első év végére visszakúszhat. Az ausztráliai Melbourne Egyetem kutatóinak vizsgálatában 50 elhízott férfi és nő vett részt. A férfiak átlagos tömege 115 kiló volt, a nőké 100 kiló. A résztvevőket szigorú, napi 500-550 kilokalóriát engedélyező diétára fogták nyolc héten keresztül: a tizedik hét végére a résztvevők átlagosan 15 kilót fogytak. Ezt követően arra kérték őket, hogy próbálják tartani súlyukat, egyenek minél több zöldséget-gyümölcsöt, és mozogjanak minél többet. A kutatók rendszeres telefonos és személyes támogatást is adtak a résztvevőknek. Az első év végére a résztvevők átlagosan közel hat kilót szedtek vissza a leadott súlyukból, továbbá arról számoltak be, hogy sokkal többet gondolnak az evésre és sokkal éhesebbnek érzik magukat, mint a fogyókúra elején.

Régóta ismert, hogy fogyókúra során a szervezet anyagcseréje és hormonális működése megváltozik, de a legfrissebb kutatások már arra is rámutatnak, hogy az anyagcsere még évekkel a diéta után is más üzemmódban van. Fogyókúra után a szervezet még sokáig úgy viselkedik, mintha éhezne, és mindent megtesz azért, hogy az elvesztett súlyt visszaszerezze: például az éhséghormonnak is nevezett gherlin szintje az ausztrál kutatásban résztvevők vérében egy évvel a fogyókúra után is 20 százalékkal magasabb volt, mint a diéta kezdete előtt. Egy másik, az éhségérzet elnyomásáért felelős hormon, az YY-peptid szintje viszont abnormálisan alacsony volt. A leptin hormon szintje, amely szintén az anyagcsere felgyorsításáért és az éhség elnyomásáért felel, ugyancsak a vártnál alacsonyabb volt. Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy a fogyókúra különleges anyagcsere-állapotot eredményez: a szervezetben olyan védekezési mechanizmusok indulnak be, amelyek célja az elveszett súly visszaszerzése.

A gyors fogyókúráknak több a kára, mint a haszna

"A szervezetben ráadásul már néhány kiló leadásakor is hasonló folyamatok indulnak be. Ezért a gyors fogyókúráknak akár több a kára, mint a haszna: bár a rövidtávú eredmények szépek, hosszútávon elképzelhető, hogy az illető többet szed vissza, mint amennyit leadott" - mondja az Elhízástudományi Társaság elnöke.

"Bár sok igazság van azokban a tanácsokban, hogy egy elhízott embernek egyszerűen kevesebbet kell ennie és többet mozognia, azt már sokan nem veszik számításba, hogy a túlsúlyos ember szervezete még a fogyókúra után hosszú idővel is küzd az elveszett kilók ellen. Ez azt jelenti, hogy akik egyszer elhíztak, azok többsége az erőfeszítések ellenére is valószínűleg kövér marad" - állapította meg a közelmúltban a New York Times-ban megjelent részletesebb elemzés szerzője.

Forrás: AFP

A fogyás titka: csökkent energiabevitel évtizedeken keresztül

Annak ellenére, hogy a szervezet a súlyleadás ellen dolgozik, nem teljességgel lehetetlen megszabadulni a feleslegtől, ám rendkívüli önfegyelem kell hozzá. "Az eredményes fogyás feltétele, hogy az illető egyenletesen, éveken, évtizedeken keresztül napi 500 kilokalóriával kevesebb energiát fogyasszon, mint az elhatározása előtt, illetve nagyon sokat kell hozzá mozogni" - mondja a belgyógyász professzor.

Az amerikai Nemzeti Súlykontroll Regiszterben10 ezer olyan ember életét követik, akiknek sikerült lefogyniuk, és új súlyukat képesek voltak tartani is. A regisztert egyrészt azzal a céllal hozták létre, hogy bizonyítsák, hogy lefogyni és megtartani az új súlyt nem lehetetlen. Másrészt a kutatók szeretnének minél többet megtudni arról, hogy mi a súlymegtartás sikerének titka. A regiszterhez azok csatlakozhatnak, akik legalább 15 kilót fogytak, és azt egy évig sikerült tartaniuk, de a résztvevők átlagosan 35 kilótól szabadultak meg, és azt még hat év után is tudták tartani.

A regiszter tagjainak életvitele és étkezési szokásai megerősítik azt, amit a kutatók vizsgálataikban már bizonyítottak: ha valaki fogyás után tartani akarja súlyát, kevesebb napi kalóriát fogyaszthat, mint az, aki fogyókúra nélkül nyom ugyanannyit. A regiszter tagjai minden nap mozognak legalább egy órát, az átlagnépességhez képest kevesebb mint fele annyi időt töltenek a tévé előtt, rendszeresen reggeliznek, hétvégén sem lazítanak az étkezési szokásaikon, minden nap mérik tömegüket, és legalább 50-300 kalóriával kevesebbet esznek naponta, mint a legtöbb ember. Ezek az emberek még évekkel a nagy fogyókúra után is ügyelnek minden kalóriára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK