Mélyen érintik a lelket a belek

Ki ne ismerné a gyomorremegés, gyomorliftezés érzését egy nyilvános szereplés előtt? Az agy és az utóbbi időben már második agynak nevezett bélidegrendszer közötti kapcsolatot már számos betegség esetében igazolták: az agyban és az emésztőrendszerben is vannak tünetei például a szorongásnak, a depressziónak, a gyomorfekélynek, sőt a Parkinson-kórnak is.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer az emésztésen túl is markánsan befolyásolja a szervezet működését, és még a lelki egészségre is kihat. A kapcsolat fordítva is igaz: a lelki állapottól is függ az emésztőrendszer állapota.

A kapcsolatot igazoló első kísérletet még 1902-ben végezték, és macskák voltak a főszereplői. A vizsgálat megmutatta, hogy másképp halad át a béltraktuson az étel, ha a macska nyugalmi állapotban van, illetve ha emésztés közben egy kutya morog folyamatosan rá.

Az agy és a bélidegrendszer közötti legfőbb kapocs a bolygóideg, amely a tizenkét pár agyideg közé tartozik. A nyúltvelőből kilépő bolygóideg az összes létfontosságú zsigeri szervet beidegzi, többek között a nyelőcsövet, a gyomrot, a májat, a vékony- és vastagbelet. A bélrendszer azonban nem csak kapja a parancsokat az agyból: az utóbbi évek kutatási eredményei szerint a bélidegrendszer több információt küld fel az agyba, mint amennyit az agytól kap. A bolygóideg elektromos ingerlése csökkenti az epilepszia és a depresszió tüneteit, egy erre alapuló kezelést az Amerikai Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) már engedélyezett is.

A bélrendszerben található a második agy

A bélidegrendszer, mint "második agy" terminológiát 1996-ban az amerikai Columbia Egyetem kutatója, Michael Gershon vezette be, miután igazolta, hogy az emésztőrendszer saját idegsejt-hálózattal rendelkezik. Kutatásai szerint csak a vékonybélben mintegy 100 millió idegsejt található, ami összevethető a gerincvelőben található neuronok számával.

Az aggyal párhuzamosan működő bélidegrendszer a nyelőcsőtől a gyomron és a vékonybélen át a vastagbélig a tápcsatorna valamennyi szakaszának működését szabályozza, továbbá befolyásolja a hasnyálmirigy és az epehólyag működését is. Az agyhoz hasonlóan a bélidegrendszert is az idegsejtek által alkotott hálózatok és az ingerületátvivő anyagok működtetik.

A lelki egészség és a bélrendszer állapota összefügg

Az agy és a bélrendszer közötti kommunikáció feltárása várhatóan több betegség kialakulásának megértéséhez is hozzájárul majd, valamint megkönnyítheti a kezelésüket is.

Eddig is ismert volt például, hogy a szorongás kihat a gyomor egészségére. A Stanford Egyetem orvosi karának kutatói azonban igazolták, hogy a kapcsolat fordítva is fennáll, azaz a bélrendszeri gondok mentális problémákhoz vezethetnek. A nagy kérdés, hogy a fizikai vagy a lelki tüneteké-e az elsőbbség, melyik esetben melyiket kell elsősorban kezelni?

Gershon elmélete szerint a fizikai elváltozás a kiindulópont: az irritábilis bélszindrómával szenvedőknél például általában találni molekuláris hibákat a bélrendszerben. Ha pedig valaki véres hasmenés miatt folyamatosan wc-re rohangál, az nem meglepő módon fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát.

Vannak azonban olyan kísérletek is, amelyek a pszichés tényezők fontosságát hangsúlyozzák: állatkísérletek bizonyították például, hogy a korai életszakaszban elszenvedett stressz kihat a bélrendszer későbbi állapotára. Például ha patkányokat vízzel körülvett táblára helyeznek, ami számukra komoly stressz, a hasmenéshez hasonló tünet alakul ki náluk. Egy másik kísérlet szerint az anyjuktól szeparált fiatal patkányok bélrendszere sérülékenyebb volt a kontroll csoporténál.

A két agyra együttesen ható terápiákra lenne szükség

Az agy és a bélidegrendszer közötti kapcsolat jobb megértése elősegítheti a komplex terápiák kialakítását is. Ismert például, hogy a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kulcsfontosságú a hangulatingadozásokban, számos antidepresszáns az agy szerotoninszintjének emelését célozza meg.

Ugyanakkor a szervezetben lévő szerotonin 95 százaléka a bélrendszerben található: más ingerületátvivő anyagokkal egyetemben segíti az étel előrehaladását a béltraktusban. A már említett emésztési rendellenességben, a hasi fájdalommal, görcsökkel járó irritábilis bélszindrómában szintén szerepe van a szerotoninnak, ám míg depresszió esetén az agy túl alacsony szerotoninszintje okoz problémát, irritábilis bélszindróma esetén a bélrendszer túl magas szerotoninszintje lehet a probléma.

Alig egy hónapja a kutatók újabb kis lépést tettek az autista betegeket érintő bélrendszeri problémák megértése felé is. A kutatásba 23 autista gyereket és kilenc normálisan fejlődőt vontak be. A kutatók az autista gyerekek bélrendszerében egy, egészséges emberekből még sohasem izolált baktériumtörzset (Sutterella) fedeztek fel. Az mBio szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a Sutterella baktériumnak szerepe lehet az autizmus és az emésztési zavarok közötti kapcsolatban.

A bélidegrendszer a Parkinson-kórról is árulkodhat

A bélrendszer idegsejtjeinek tanulmányozása segíthet a Parkinson-kór megértésében is. A betegség során a dopamintermelő agyi idegsejtekben bekövetkező károsodás ugyanis végbemegy a bélrendszer idegsejtjeiben is. A Francia Nemzeti Egészségügyi Intézet, az Inserm kutatói ezért olyan új diagnosztikus eljáráson dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a Parkinson-kór a bélrendszer idegsejtjeinek vizsgálatával is felismerhető legyen.